Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Patronázs felújítása

ió fcrJc Irt fo^to* X Á Patronázs felújítása. Irta : Dr. Péter Samu kir. fóőgyészi helyettes. A patronázs a rabsegélyezésből vette eredetét, mely utóbbinak első nyomait nyugaton az 1870 es években Bajor-országban és Német-országban találjuk, ahol már több jótékony egyesület elvben kimondotta, hogy „a szabadutó rabokat nem pénzbeli segitséggeU hanem elhelyezéssel kell segíteni és ebben a tevékenységben a társadalom összes rétegei részt kell vegyenek." Belgiumban és Francia-országban szintén látjuk a nyomait már ebben az időben a rabsegé'yzésnek, mert egyes jótékony egyesületek tagjai a börtönöket látogatják és a szabaduló rabok jövőbeli tervei iránt érdeklődnek, I. Nevens socíoíogus pedig amellett áll sikra, hogy a rabsegélyezést nem „hivatalos" uton, hanem társadalmi uton kell eszközölni. Hazánkban a patronázs szintén a rabsegéíyezésből vette tulajdonképpen eredetét. Az 1907. évben megtartott pécsi rabsegélyező Kongresszuson történt ugyanis, hogy Dr. Balogh Jenő egyetemi tanár, később fgazságügyminiszter javaslatára a Kongresz>zus elvben kimondotta, hogy a rabsegélyezés csak egyik része a patronázsnak, mert; bár ez hasznos, nemes, humánus cselekedet, de nem meríti ki az állam és társadalom abbeli kötelezettségét melyet a bűnözés megelőzésére/ a bűncselekmények meggátlására azok forrásaínak eltömítésére minden kulturállamtól joggal megkövetelhetünk. E tekintetben a Kongresszus egyelőre legalkalmasabbnak a gyermekvédelmet találta, a melynek célja az, hogy a zsenge korban lévő, még gyenge akarat elhatározással biró gyermekeket, fiatalkorúakat a bün fertőjéből kivegye. Az elhagyott fiatalkorúakat, a züllötteket, iskola és munka kerülőket, prostituáltakat romlásnak kitett gyermekeket mngmentse. Az ezen cél elérésére irányuló eszközök, intézmények képezték a gyerek védelmet.