Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

86 Erdélyi E»á«é>B«s€ rendszerével, vagyis a szerzeményi közösséggel mutat hasonló tüneteket, s a maga rendszerében feloldja ama merevséget, s közönbösíti mindama kifogásdkat, melyek a másik két rendszer ellenében felhozhatók. II. Házassági vagyonjogunk rendszerében négy intézményt különböztetünk meg: a különvagyont, közszerzeményt, hozományt és hitbért.18 Ezek közül a közszerzemény és a törvényes hitbér a rendiség nyomait tüntetik fel, s éppen ezért a jogegységesítés során nem kis mértékben támadó felületül is szolgáltak. Ez a támadás azonban nem minden tekintetben indokolt, egyrészt, mert a törvényes hítbér intézményének eme rendi színezete a régi erdélyi jog szellemében sem volt ismeretlen,'9 másrészt, mert a 740 — 1942 M. E. sz. rendelet 9. §j-a a rendiség helyébe irányadóul a férj vagyoni helyzetének mérvét, s társadalmi állását állítja. De ennek a sorvadás minden tünetét mutató intézménynek jogi jelentősége ma már különben is annyira alárendelt, hogy a Mt. már fel sem vette intézményei sorába, miáltal — mint az indokolás mondja — egy élettelen ágat lemetszett házassági vagyonjogi rendszerünk törzséről. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a rendiség kérdése a törvényes hítbér intézménye terén jelentőségét elvesztette. 1. Az előzőkben adott felsorolásunk értelmében az egyes intézmények tárgyalását a különvagyon vizsgálatával kezdjük meg. Mint a dotális rendszer ismertetésénél kiemeltük, a házastársak a jogegyenlőség jegyében a házasság tartama alatt is megtartják teljes vagyoni függetlenségüket és vagyonuk feletti szabad rendelkezésüket.2" Ennek következtében mindegyik házastársnak lehet külön vagyona, mely az ő kizárólagos tulajdonában áll. A különvagyon tárgyai rendszerint azok a dolgok melyek már a házasságkötés idejében is valamelyik fél tu' lajdonában állftttak, vagy amelyek reájuk a házasság tar" tama alatt21 ingyenesen hárultak, végül amelyek rendelte" tésük, vagy a felek szerződési kikötése folytán különva" gyónnak tekintendők. A különvagyonnak önmagától elő" 1 ) Ismeretlen jogunkban a kiházasításí kötelezettség, amit as Optkv. J23J. §-a a fiúk javára előír. Ennélfogva ha adnak ilyet a szülők, az ajándékozásnak tekintendő. 19) Dr. Wenzel Gusztáv: Magyar és erdélyi magánjog rendszere. Buda '863. 405 §. 2. pont 199 1. — Dósa id. mű II. 322 § — 1555 évi Constitutío 70. pont. -°) H. K. I. r. 109, Í10 és II. r. 43. cime, J881 : XVII. t. c. 28. §. — K. 4994 — 921. — A kötelesrészre jogosult felmenők és lemenők hátrahagyása nélkül elhalt nő hozománya és különvagyona felett egyaránt szabadon végrendelkezhet. (K. 6200—1912.) -') Különvagyon az egyik házastársnak a másiktól a házasság alatt szerzett vagyona is. (K. 4521—916. — 418. E. H. — K. 2464—928.)