Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 4. szám
75 rendelet 1. §-ával. a keleti és er« délyi részekre is kiterjesztett, s ott felsorolt jogszabályok alkalmazandók. Ezek szerint pedig a követelés iránt folyamatba tett pert csak akkor kell felfüggeszteni, ha az adós kimutatja, hogy a követelést a 4500-1931. M. E. sz- rendeletben foglalt tilalom folytán nem teljesítheti, mert a Magyar Nemzeti Bank a követelés kifizetésére engedélyt nem adott vagy a teljesítést a 4550-1931. sz. rendelet i. §-ának 2. bekezdése alapján elhalasztotta. • Felperes tehát a perben engedélyt felmutatni nem kötcles,hanem az alperes feladata annak kimutatása, hogy a M agyar Nemzeti Bank a , fizetést egészben vagy részben megtiltotta, vagy arra halasztást adott. Mindebből nyilvánvaló, hogy a követelés teljesítésének a Magyar Nemzeti Bank határozata értelmében való korlátozása, mint & követelés érvényesítésére nem fartozó megszorítás, a lejárt követelés megítélésének akadályául nem szolgálhat. Pusztán annak a kérdésnek szempontjából egyébként, hogy a követelés perrel érvényesíthető-e, nem lényeges az a körülmény, hogy a követelés behajtható=e, hanem kizárólag az, hogy anyagi jogi értelmében lejártnak tekinthető-e, vagy sem. Nagyváradi kir. ítélőtábla P. II. £5-1942. sz.) A román idézési bélyeg elmulasztása miatt a tárgyalási ügyek közül kivont per tárgya= lásratüzése kérhető 3 év után is. Az íratok szerint felperes fellebbezést adott be a volt román járásbíróság Ítélete ellen. A. volt román törvényszék a fellebbezés tárgyalására határnapul 1932 január 22-ét tűzte ki, amikor is a hivatalból felvett jegyzőkönyv szerint a jelen ügyet végzésíleg kivonta a tárgyalási ügyek közül, (a „scos de perol") azon indokolással, hogy az idézési bélyeget nem rótták le, így a tárgyalási határnapra .való idézők kíbocsájthatók nem voltak, viszont a peres felek közül senki sem jelent meg a tárgyaláson. Fellebbező felperes 19.30. január 2o-án a fellebbezés tárgyalására határnap kitűzése végett uj kérést adott be, amelynek folytán kitűzött és megtartott tárgyaláson alperesi képviselő kérést terjesztett elő a felperesi fellebbezés hatályának megszüntetése végett, mivel 1932. január 2£=ike óta 193Ó. január 2c-íg három év eltelt anélkül, hogy peres felek bármelyike is új tárgyalási határnap kitűzését szorgalmazta volna, ennélfogva a fellebbezés hatálya megszűnt. A román törvényszék 1937szeptember 13=án határozatával a felperesi fellebbezés hatályának megszűntét az előbb jelzett indokból ki is mondotta. Ez ítélet ellen adta be alperes a jelen felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt sérelmezi, hogy dacára annak, miszerint a fellebbezési eljárás során a jelen per ssőnetelőbe helyezve nem volt, mert a fentebb jelzett bírói intézkedés ilyennek nem tekinthető s hogy ennek folytán 3 évi szünetelés' lefolytáról szó sem lehet, a fellebbezési bíróság a fel— lebbezét hatályát mégis megszűntette s ezzel jogszabályt sértett meg. A kir. Ítélőtábla a felülvizsgálati panaszt alaposnak találta, mert a Pp. 44ó §-a értelmében a már