Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 4. szám
57 Áz 1440 1941. N. E. számú rendelet 6-11. fainak, valamint az ezek alkalmazása körül kialakult nézeteknek és bírói gyakorlatnak ismertetése. Irta: Dr. Glósz Miksa kir. ítélőtáblai tanácselnök. (Folytatás.) A rendes magánjogi szabályoktól való mindezeket az eltéréseket úgy a 6., mint a 7. §-nál azért tartottam szükségesnek kiemelni, hogy azokból kivehető legyen az az elv, hogy a most említett §-ok alapján indított ügyeket a felállított különleges szabályok — és nem rendes magánjogi szabályok — szemüvegén keresztül láthassuk és birálhassuk el. A rendelet 7. §-ának 1. bekezdése a méltányos kárenyhítés követelésének feltételeit a következőkben szabja meg: 1. Az 1918. évi október hó 28. napjától az 1940. évi szeptember hó 15. napjáig terjedő időben kellett történnie az ingatlan elvesztését vagy elidegenítését eredményező árverésnek, vagy más hatósági intézkedésnek, az elbirtoklás befejezésének, a tényleges birtoklás alapján eszközölt telekkönyvi bejegyzésnek vagy a jogügylet megkötésének; 2. az ingatlan elvesztése vagy* elidegenítése követe kéziében az ingatlantulajdonos sérelmére súlyos károsodásnak, a szerző fél javára pedig a méltányossággal ellentétben álló aránytalan nyereségnek kell fennforognia, — tehát ez a károsodás és nyereség okozati összefüggésben kell, hogy álljon az ingatlan elvesztésével vagy elidegenítésével, 3. a felperes vagy kérelmező a keresetben vagy kérelemben a károsodásának csak méltányos enyhítését követelheti, éspedig: a) az ingatlan egy részének a visszaadása, b) pénzbeli vagy c) más módon való kártalanítás útján, 4. a keresetét vagy kérelmét az í.94£. évi február hó °3. napjáig bezárólag kellett beadnia, mégpedig az alaprendelet kiegészítéseképpen a Bpesti