Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 3. szám - A Pp. 110. §-a alapján eljáró igazolatlan perbeli képviselő jogköre
A Pp. 110. §. II. bekezdése szerint: ha az, aki mint meghatalmazott lép fel, meghatalmazását nem igazolja, a bíróság a hiány pótlására rövid határidőt tüz ki és emellett a meghatalmazás nélkül fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsáthatja, az ellenfél kivángára pedig az eljárásban való részvételre bocsátani köteles. A IV. bekezdés szerint: „A meghatalmazás igazolására kitűzött határidő lejárta, illetőleg az igazolás megtörténte vagy az eljárás jóváhagyása előtt véghatározat nem hozható. Eszerint a rendelkezés szerint az igazolatlan perbeli képviselő meghatalmazásának igazolásától feltételezetten bármely perbeli cselekményre felhatalmazottnak tekintendő. Elismerést, lemondást tehet, egyezséget köthet, — azonban a biróság a meghatalmazás igazolása előtt véghatározatot nem hozhat, az egyezséget tudomásul nem veheti. Felhatalmazottnak tekinthető tehát arra is, hogy az új határnapra szóló idéző végzést az ügyfél nevében tudomásul vegye. A Pp. 154. §-a szerint pedig, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a per folyamán ennek kezéhez kell kézbesíteni. A hivatkozott szabályok egybevetett értelme szerint tehát az új határnapra az ügyfél a nem igazolt perbeli képviselője utján is megidézhető. Az igazolatlan meghatalmazott által képviselt ügyfélre semmi joghátrányt nem jelent, ha a biróság az eljárást egyelőre az — esetleg — álképviselővel folytatja, mert ennek mindössze az a jogi hatása, hogy az ügyfélre a mulasztás következményei később állanak be. A Pp. 110. §. ötödik bekezdése szerint ugyanis, ha a kitűzött határidő alatt a meghatalmazás hiányát nem pótolják, vagy az eljárást jóvá nem hagyják* a fél helyett eljárt személy cselekményei hatálytalanok s ehhez képest a meghatalmazás nélkül indított kereset hivatalból visszautasítandó, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene a mulasztás következményei alkalmazandók és egyúttal mind a két esetben a fél helyett eljárt személy az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó.