Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1-2. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv sírhantjánál

kir. ítélőtábla szükségesnek találta a? ingatlan jelenlegi értékének megállapítását is. A tanú és szakértők vallomása ill. véleményéből megállapítható volt, hogy panaszlott a vásárkor a? ingatlan forgalmi" értékének csupán 11 í0-át fizette vételárként, következőleg eladónak 9/2o részt kitevő súlyos kára származott, míg a szerző íél a méltányossággal ellentétben ugyanílyen'mértékben aránytalan nyereségre tett szert, a kir. ítélőtábla tehát az ingatlan 9 2o-ad részének megfelelő károsodás enyhítése céljából az ingatlannak a kérés beadásakor meglevő forgalmi értékét alapul véve állapította meg a kárenyhítés összegét. (Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla P. I. 973-1941/9. sz., ugyanígy Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla P. II. 851-19+17. S3., P. I. 118519418. sz. 6. A Í440-1941. M. E. sz. rendelet ó. §*ának értelmezése. 1938. évi XXXIV. t. c.4. §-ban foglalt felhatalmazás alapján, az ingatlanokra vonatkozó jogszabályok hatályának a visszacsatolt felvidéki területekre kiterjesztése tárgyában kibocsátott 3730-1939.M. E. sz. rendelet £. §-ának 1. bekezdése értelmében a visszacsatolt területen fekvő ingatlan elidegenítésére vonatkozóan az 1918. évi október hó £8. napja után és az 1938. évi november hó £. napja előtt kötött jogügylet megtámadható azon az alapon is, hogy a fél az ügyletet súlyos anyagi, vagy más károsodással fenyegető ható%4 IIII III III^T—1—— sági intézkedés, vagy más hatósági közvetlen, vagy közvetett kényszer hatása alatt kötötte meg. Ezzel a rendelkezéssel az ingatlan elidegenítési ügyletek meghatározott csoportjára különleges megtámadási ok létesült, bár fennmaradt annak a lehetősége ís, hogy az anyagi jog által megengedett más megtámadási okok is érvényesíttessenek. Világosan kitűnik ez az idézett rendeletszakasznak az „is" szócskára nyomatékot helyező szövegezéséből, továbbá az ugyanennek a szakasznak 3. bekezdésében foglalt utalásából a más módon ís történő jogsértésre. A különleges megtámadási okul szolgáló hatósági intézkedés, vagy kényszerítés fogalmi körébe pedig a volt csehszlovák hatóságoknak saját törvényes rendelkezéseikben ugyan alapot találó, de az ingatlan elidegenítő - felet súlyos károsodással fenyegető, vagy kényszerhelyzetbe hozó, anyagi jogilag tehát kifogásolható tevékenységét kell sorozni. Okszerűen következik ez annak a megfontolásából, hogy a csehszlovák jogszabályokkal, ellentétes s így ebből a szempontból ís jogellenes hatósági intézkedés, illetőleg kényszer hatása alatt létrejött elidegenítési ügylet megtámadható volt már a csehszlovák jog szerint és megtámadható a magyar jog szerint ís, e mcgtámadhatás külön kinyiUw