Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 1-2. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv sírhantjánál
nek a római jog életnézetén fejlődött tiszta elkülönzési rendszere egyszerűbb, viszont a közszerzemény i intézmény a házassági viszony bensőségét, a nő állásának magasságát é« megbecsülését hivebben szolgálja. A közszerzemény a polgári foglalkozás életszemléletének alkateleme. A polgári foglalkozás társadalmi jelentőségének rohamos emelkedésével éppen a közszerzemény az az intézmény, amely demokratikus irányával, népi eszmevilágával, tehát a korszerűséggel együtt halad. A polgári törvénykönyv szerkesztő bizottsága a közszerzeményi jog fenntartása és általánossá tétele mellett foglalt állást, indoka az volt, hogy az Optk. idegen jog, a magyar jog szabályozásánál tehát nem lehet figyelembe venni. Magánjogi törvénykönyvünk javaslata a közszerzemény intézményét, mint a házasságkötésből törvénynél fogva folyó szerzeményi közösséget fenntartja és eltérően jelenleg fennálló jogunktól — társadalmi és gazdasági osztályokra való tekintet nélkül — általánosítja, egyúttal azonban megengedi, hogy a házastársak azt házassági szerződéssel egészen kizárhassák, vagy a törvénytől eltérően szabályozhassák. Indokolása szerint „egyfelől a jogfolytonosság szempontja, a házasélet erkölcsi természete és a nőnek gazdasági helyzete hazai jogunk ez ősi intézményének fenntartását általában igazolja, másfelől a jogfejlődés demokratikus irányának és a gazdasági életviszonyainak az. felel meg, hogy az intézmény szabályozásának alapjául ne a népnek elenyésző kisebbségét alkotó nemesi és honorácior osztály joga, hanem a fennálló jogrendszernek az a része szolgáljon, amely a polgári munkából élő nagy néposztályok életéből fakadt és az ő életviszonyaiknak leginkább megfelel. Amenynyiben ezzel szemben a nép egyes csoportjainak különleges érdekei a házassági vagyoni viszonyoknak az általánostól eltérő szabályozását kivánják, a helyes jogrende2és szempontjának az felel meg, hogy a vagyoni viszonyoknak házassági szerződés utján való szabályozására azok utaltassanak, akiknek különleges érdekből arra kivételesen szükségük van és akik rendszerint inkább rendelkeznek az ahhoz szükséges kellékekkel is, mint a népnek nagy tömege."