Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám

110 Erdélyi io^cloe ha azok viselésére a férj jövedelme elégtelen volt.S6 4. Házassági vagyonjogi rendszerünkben alárendelt jelentősége ellenére is a legerősebben vitatott jogintézmények egyike a hitbér. Eredete szerint nem tartozik jogunk ősi intézményei közé, annak ellenére, hogy a régi időben'*7 is találkozunk tételes szabályozásával. Hajnikss szerint nyugatról szivárgott be hozzánk, „mintegy helyettesítéseként a nőért hajdan fizetett vételárnak". Fejlődése során különböző átalakulásokon ment keresztül, de mindenkor a nő kiváltságos helyzetének honorálása, a nőről való gondoskodás eszméje hatotta át. Valójában reálizálása a jogunkat átható lovagias szellem követelményeinek. Jogunkban két alakban ismeretes: törvényes és irott hitbér alakjában. A törvényes hitbért kezdetben valószínűleg kárpótlásként kapta a nő a deflorációért. Eme alakjához hasonló tüneteket mutat az Optkv. 1232. §-ba is felvett, s nászajándék kifejezéssel visszaadott MorgengabeVJ fogalma. Eme kártérítési jejlegét idővel elvesztette, s amidőn a Werbőczy idejebeli jogfelfogás szerint a házasság létrejöttéhez nem volt elegendő a consensus maritalis, hanem azt követni kellett a házastársi életközösség tényleges megkezdésének, az elhálásnak is, átalakul jutalommá s mint ilyen illette meg a törvényesen egybekelt nőt a házasság végrehajtásáért, a házasság megszűnése esetére."" A legújabbi felfogás szerint a törvényes hitbér az asszony hitvesi hűségének jutalma,'1 s ob debitum matrimonii jár a törvényes feleség"1' részére az 1840: XXII. t. c. 85. §-ban meghatározott, s a gyakorlat által a pénznem érték változásának megfelelően átszámított értékben. A törvényes hítbér jogunkban a régi rendies jelleg tüneteit mutatja. Főnemes férj felesége 400, nemesé 200, jobbágy utódok felesége pedig 40 pengő forintot követelhet K. 7994-904. — 2896-9J0. - 4601—91J. — 3019—925. — A hozomány nem követelhető vissza, ha a férj végrendeletben a nőnek "hozományul nagyobb értéket juttat. (2904—884.) S7) II. Endre 1221: XII. t. c. s*) Magyar alkotmány és jogtörténet. 1872. 297. 1. SB) A 740—1942 M. E. sz. rendelet 9. §-a «2erint a rendelet hatályba lépése előtt ígért nászajándék tekintetében fennáll as a vélelem, hogy a nászajándék tárgya a házasság első három éve alatt átadatott. M) H. k. I. 93. 96. §§. - V. 6. Optkv. 1232. §. •n) K. 4627-932. '-*-) Érvénytelen házasság esetében nem jár hítbér, kivéve a vélt házasság esetét.