Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám

106 gadozó. Egyesek a honorácior jelleget az egyetemi végzettséghez kötik, s az ily kvalifikációval rendelkező köztisztviselőt tekintették honoráciornak. iNem kétséges egyrészt, hogy ily képesítés birtokában honoráciorok a szabad pályán működő egyének is, viszont az egyetemi oklevél nem fogja a honorácioridignitást minden esetben involválni. Leghelyesebb lenne talán a formai képesítéstől eltekintve visszatérni a régebbi elméletre, s azt vallani, hogy honorácior nemre és származásra való tekintet nélkül az, aki modo liberali, magasabb rendű szellemi tevékenységgel szerzi vagyonát. Az alap tehát a modo liberali00, s ha a diplomás ember nem ily szellemi munkával szerezte vagyonát, házastársa közszerző. Sőt a honorácior is lehet közszerző, ha egyúttal nem szellemi munkát is végez. Nincs közszerzemény a jászkúnoknál a jászkún V. statútum értelmében, s nem volt ex lege közszerzemény az Optkv. hatályosságának területén sem. A közszerzemény a korábbi helytelen felfogással szemben nem öröklési, hanem élők közötti, házassági vagyonjogi jogcím, miért is nem öröklési eljárás során, hanem a törvény rendes útján érvényesítendő. e) Érvényesítése esetén súlyos bonyodalmakat okozhat a közszerzemény megosztásának kérdése. A megosztás reálizálásafiI tekintetében a gyakorlat az u. n. értéktöbblet!,02 vagy más néven vagyonérték 3 elméletet követi. Ennek értelmében közszerzeménynek az a vagyon tekintendő, amely a házasság előtt megvolt, vagy a házasság alatt hárult különvagyon értékét meghaladja. A közszerzemény értéke tehát egyenlő a megosztás idejebeli tiszta vagyonérték, s a különvagyon érték közötti különbözettel. Ha a különbözet pozitiv, az mint közszerzemény a jogosult vagy jogutódai között ha lehetséges in natura'54 megosztandó. A megosztás idején meglévő tiszta vagyonból tehát kiszakítandó a különvagyon, s az ezt meghaladó érték oszlik meg mint közszerzemény egyenlő arányban. A megosztásnak eme kétségtelenül igen egyszerű és világos, de sok méltánytalansággal járó rendszerét az elmélet éles bonckés alá vette, s megalapította vele szemben 60) Ez a megoldás hivatva lenne egységes elvi tikia hozni asrétágaző kérdést. eI) A kózsjenemény kifej esés nem vonatkozik a házasság alatt átérzett egyes dolgokra, hanem, mindig a házasság alatti szerzés összes eredményét kell alatta érteni. (K. 7162—928.) — V. ö. Raffay íd. mü 46?. 1. ''•'-') Grosschmid elnevezése. B3) Jancsó elnevezése. M) K. 5244-925. — 2416—926. - 5866-929. — Ha azonban a megosztás nehézségekbe ütközik, vagy a pénzben való kielégítés célszerűbb, értékben történik a kielégítés. (K. 7941-925. — 5793—930. — 2522—933.)