Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

103 4-7- Ardágító üzérkedés elkő= vetési cselekménye. Az áremel= kedés bekövetkezése nem tény» álladéki elem. — Bünrészeség. Az üzérkedést nyereségi célzattal elkövetett vásárlás is megállapit= hatja. Vádlottak Arra szövetkeztek, hogy textillárut, tehát közszükség= leti cikket kem rendes uton, nagy= kereskedőtől, hanem zugforgalomban beszerzik s azt nyereséggel továbbadják. Ezt rneg is valósították oly módon, hogy I. rendű vádlott a pénzt bocsátotta rendelkezésre, II. rendű vádlott pedig a vételt és eladást bonyolította le. - Vádlottak iparengedéllyel nem birtak. A Kúria vádlottak, mint tct= testársak bűnösségét az l?2o : XV. t. c. 1. 9-ának 4. pontjába ütköző árdrágító üzérkedésben megállapítja, minthogy vádlottaknak a tc.xtillkereskedés hivatása nem volt, ennél fogva a nagy- és kiskereskedő, illetve a kiskercskedő=fogyasztó közé, az áru rendes forgalmi útjába szükségtelenül ékelődtek be s így cselekményük, mint közbeeső továbbeladás, az árut a fogyasztó rovására drágítja. Az üzérkedés szempontjából közömbös, hogy az elért nyereség a méltányos hasznot haladja-e, hogy a cselekmény nyereséggel jár=e, s nem függ ezen cselekmény, mint veszélyeztető létrejött-e attól sem, hogy az áremelkedés tényleg bekövctkezelt-e, vagy sem. [I. rendű vádlott bűnösségét ís meg kellett állapítani mert az üzérkedés megvalósításához nem szükséges különleges szándék, hanem elegendő oly tények szándékos elkövetése, amelyek árdrágításra alkalmasok ; megvalósítja tehát az üzérkedést a nyerészkedési célzattal történt vásárlás ís. (Kúria B. II. 523G-Í941. Szolnok.) A m. kir. minisztériumnak s.000-1942. ül. E. szemű rendelete a visszacsatolt kelet és erdélyi országrészen fekvő ingatlanok elidegenítéséből eredő kártérítést szabályozó 1440—1941. M. E. számú rendelet értelmezése, illetőleg kiegészítése tárgyában. A m. kír. minisztérium a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a A/lagyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 194o : XXVI. t. c. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az 1.44o1941. M. E. számú rendelet 7., 9.,. és 11., §-ainak értelmezése, illetőleg kiegészítése tárgyában a következőket rendeli: 1. §. Í.440-194Í. . M. E. számú rendelet 7. §-ának alkalmazása során az a különbözet tekinthető kárnak, amely az ingatlannak az elidegenítés, illetőleg a tulajdonjog elvesztése idejében fennállott értéke és az ellenszolgáltatásnak a teljesítés idejében fennállott értéke között mutatkozik. Ha az ingatlanért kapott ellen-