Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 5. szám
Erdélyi |o^élet 101 vesz üzlete részére árút, hogy an» nak továbbeladásán veszítsen, hanem, hogy azt nyereséggel adja et. Az ilyen célzattal megengedettnél magasabb áron történt vásárlás akkor ís kimeríti az ártullépés tör= vényes fogalmát, ha a kereskedő a? ílykép vásárolt áruk továbbeladásánál a hatósági árakat betartotta, mert az idézett törvényhely a nyerészkedési célzatnál nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a tettes célja jogtalan, vagy megengedett nyereség elérésére irányult-e. Terhelt tehát azzal a cselekményével, hogy a termelőnek a hatóságilag megállapított árnál magasabb árat igért és a közszükségleti cikknek nyereséget célzó továbbadási szándékkal a meg nem engedett áron való vásárlását megkezdette, a fenti bün= cselekmény kísérletének valamennyi alkotó elemét megvalósította. (Kúria B. II. 4374-1941-7. Szolnok) 42. Áruísora. A bűncselekmény eU követése után hatályba lépett hatósági ármegállapítás figyelembevétele a méltányos hasjon megítélése tekintetében* Terhelt a közszükségleti cikket, amelynek hatósági ára megállapítva nem volt, 1.32 P.-ért szerezte be kg.-ként és 1.92 P.-ért áru= sította. A Kúria megállapítja, hogy ez az ár, tekintettel a mintegy 1.7o P. kg.-kénti beszerzési költségre és az eset összes többi körülményére, a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, mert a kb. ll°/o-os nyereség meghaladja a méltányos hasznot. Ezt igazolja az a körülmény ís, hogy a vádbeli eladásokat követően, alig néhány héttel később, az arra jogosított hatóság a kérdéses közszükségleti cikk legmagasabb árát szabályozván, — annak legmagasabb árát kg.-ként 1.83 IVben tehát a vádlott által követelt árnál 4 fillérrel alacsonyabban szabta meg, - ennélfogva terhelt bűnösségét az 192o: XV. t. c. 1. §-ának 2. pontjába ütköző árúuzsora vétségében megállapította. (Kúria B. II. 4198-.1941-.8. Szolnok.) •41-3. Arúelvonás. — A kőxszük= ségleti cikkel való kereskedés korlátozása megvalósul nemcsak az árú kiszolgáltatásának megtagadásával, hanem a kíszoIgáU tatásnak az ár megfizetésén kívül más feltételhez való kötésével ís. Terhelt a közszükségleti cikk (zsír) kiszolgáltatását csak abban az esetben volt hajlandó eszközölni, ha ugyanolyan súlyú sertéshúst is vesznek. - A Kúria terhelt búnős= ségét az 192o. XV. t. c. 1. §-ának 5. pontjába ütköző árúelvonás vétségében megállapítja, mert terheltnek az a cselekménye, hogy a közszükségleti cikk eladását mint azzal kereskedő, az ár megfizetésén kívül más feltételhez ís kötötte, kereskedéssel való korlátozást jelent. - A feltételhez való kötés ugyanis nyilván a zsir árának drágítása végett és nyerészkedési célzattal történt, mert terhelt kétségtelenül a Zsir rendes árán felüli haszonhoz, nevezetesen a hus eladásból származó haszonhoz ís jutott s a vevőknek a zsír árán felül a megvenni nem szándékolt sertéshús árát ís meg kellett fizetniök, ami kétségtelenül a zsir drágítását foglalja magában. (Kúria B. II. 4128-1941/ ó. Szolnok.)