Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

Erdélyi (o^let A felülvizsgálati panasz nem alapos. Nem volt vitás, hogy a \m. kir. Belügyminiszter X. fürdő r. t. restére N. N. -t rendelte ki gond­nokul. A 2540-1941. A4. E. számú rendelet 4. ^-a értelmében a gond­nok köteles az üzem fenntartása és továbbvitele végett a szükséges intézkedéseket megtenni, s a tulaj­donosnak vagy az intézménnyel egyébként rendelkezésre jogosultnak a nevében az említett ügykörbe tartozó bármely jogcselekményt ér­vényesen végezhet. Minthogy a fenti rendelet a gondnok ügykörét „az üzem fenn­tartása és tov ább vitele végett szük­séges intézkedések" megtételében je­löli meg, vizsgálandó, hogy ide­lartozandónak tekinthető-e. a tar­tozások kifizetésére irányuló és il­letve a passzív perekbení képvi­selet. Kiindulva abból, hogy ns kö­vetelések behajtását nyilván a? üzem fenntartása és továbbvitele végett szükséges intézkedésnek kell tekinteni, mert ha ezeket senki be nem hajtja, úgy az esetleg ve­szélyeztetné a gyógyfürdő fenn­tartását, már pedig ha a gondnokot az aktív perekbení képviselet joga megilleti: a képviseleti jog feltét­lenül fennáll a passzív perekre is, mert a rendelet nem kivánt mora­tóriumot adni a gyógyfürdőknek, ami pedig szükségszerűen be­következne, ha a gyógyfürdőt nem lehetne a gondnok utján perelni, tekintettel arra, hogy a rendelet 4. §-ának 4. bekezdése szerint a gondnoki képviselet idején az üzem tulajdonosának, vagy egyéb ügy­intéző szervének rendelkező joga, illetőleg képviseleti joga szünetel. De továbbá a kérdés behatóbb vizsgálata azt eredményezi, hogy a tartozások rendezése egyenesen az üzem fenntartása és továbbvi­tele végett szükséges intézkedésnek minősítendő. Ha ugyanis a gondnoki keze­lés alatt álló gyógyfürdő a tar­tozásait nem rendezi, s ez iránt a megfelelő képviselő szerv hiányá­ban nem is perelhető, akkor az illetü gyógyfürdő nem igen kaphat hitelt, amire pedig a legtöbbször elengedhetetlenül szükség van, mert hiszen a szükséges beszerzéseket rendszerint előzetesen kell megtenni, viszont a bevételek csak később jelentkeznek, s meggondolandó az is, hogy az alkalmazottak is bizonytalan­ságban lennének a javadalmazá­sukat illetően, mert ha azt meg nem kapják, nem tudnának bírói úton fellépni a gyógyfürdővel szem­ben, ami viszont azt eredményez­hetné, hogy az ilyen uratlan-gaz­dátlan gyógyfürdő esetleg alkal­mazott nélkül maradna s ezáltal a fentartása kétségessé válhatna. Alindczeknek a mérlegelésével a kir. ítélőtábla arra az állás­pontra helyezkedett - a fellebbe­zési birósággal egyezően - hogy a kirendelt gondnok képviseleti joga a perbeli képviseletre is kiter­jed, s ezért alaptalan a vonat­kozó felülvizsgálati panasz. (Ma­rosvásárhe lyi kír. ítélőtábla P. II. 142-194£. Dr. Mikó.)

Next

/
Thumbnails
Contents