Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 10-11. szám - A milanói Cuore Santo katolikus egyetem

csak az intelligencia és az alsóbb néposztály részére az Egyetemen szervezett különböző tanfolyamok szolgálják ezt a célt, hanem különösen az a mód, ahogyan az Egyeetm anyagi szükségleteinek fedezéséről gondoskodik, mutatja, hogy a milánói katolikus egyetem mennyire szerves részévé vált az egész olasz katolikus társadalomnak. Tudvalevő u. i., hogy az Egyetem nem rendelkezik saját vagyonnal, hanem egyrészről az „Egyetem barátainak szövetségében" tömörült és az olasz társadalom legkülönbözőbb rétegéből kikerülő katolikusok által megajánlott évi adományokból, részben pedig a XI. Pius pápa rendelkezése értelmében minden év Fekete vasárnapján országszerte megrendezett „Egyetemi napokon" megtartott gyűjtéseken befolyt összegekből tartja, fenn magát. Az Egyetem pedig nem marad hálátlan ezért az áldozatkészségért. Az 1982-ben elfoglalt új helyiségeiben, a még Nagy Károly idejében alapított bencés kolostorok évszázados falai között, a katolicizmus évezredes kulturmunkájához niélt ótudományos és kulturális munka folyik. Uj eszmék, új gondolatok, új tervek röppennek szét minden irányba az; olasz félsziget stalán egész kontinensünk felé, az Isteni Gondviselésl segítő keze által a Szent Szív dicsőségére emelt katolikus egyetem falai közül, amelynek élén megalapítása óta ugyanazon lelkes és nem csüggedő munkakedvvel és energiával áll egy egyszerű ferences pap, P. Gemelli, akit méltán nevezhetünk korunk legmodernebb szellemének, legnagyobb szervezőjének és legkatolikusabb katolikusának. Zeley István dr. ÉRTEKEZLET A DUNAI NÉPEK KÖZELEDÉSÉRŐL. A DUNA NÉPE f. évi június hó 22-én tartotta meg első vitadélutánját- A dunai kérdés elméleti és gyakorlati vizsgálói ezen első értekezletének teljes jegyzőkönyvi anyagát folyóiratunk szerkesztősége Magyarország Közéveurópai Intézetével karöltve kiadta és már eddig is igen\ széles körben elterjesztette. A jegyzőkönyvet bármelyik olvasónk érdeklődésére díjmentesem megküldjük. Első vitadélutánunkról az egész napisajtó a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg. Kisebb-nagyobb cikket a következő lapok írtak: Esti Újság, Esti Kurír, Függetlenség, Korunk Szava, Magyarország, Magyarság, Pester Lloyd, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Magyar Hirlap, Újság, Uj Magyarság. Szabó István: Ugocsa megye (Bp. M. Tud. Akadémia kiadása, 615 1. 1937.) A Magyarság és Nemzetiség sorozat első kötete a fenti cím alatt jelent meg. A könyv első sora vádolja a mü kiadásának célját, amikor azt mondja: ,,A munka a kitűzött célnak megfelelően, az Ugocsa megye területén megtelepült népesség nemzetiségi viszonyainak alakulását kívánja megrajzolni". A település kezdetétől a XVIII. század második feléig egészen az úrbérrendezésig írta meg a szerző a megye népességi viszonyait. Személy- és helységnevek alapján indult el és ebből következtetett. Alapos és részletes földrajzi ismertetés után áttér a településre. Birtokok megszerzése és a népi viszonyok ismertetése a következő fejezet. Megemlékszik a rutének rohamos beköltözéséről, melynek hatását a XVT. században lehetett észlelni. A nemesi falvak eljobbágyosodása, továbbá a nemesség helyzete és ismertetése teszik a könyvet hézagpótlóvá. A második rész az adattár, mely a megye összes községeinek ily irányú adatait sorolja fel. A térképmellékletek teszik színessé ezt a tekintélyes és alapos munkát. Annyi név és szám van a munkában, hogy a mutató nélkül is értéke a könyvnek. Reméljük, hogy nemsokára megjelenik a Domanovszky és Mályusz profeszszorok szerkesztésében a következő munka is, mert ezek a könyvek dokumentumai lesznek a magyar nemzet és nemzetiségeinek kölcsönös megértésen alapuló honalapításának. Kertész János dr. Kodolányi János: Suomi (Cserépfalvi kiadás, 139. old.) A világháború után újra önálló állami léthez jutott Finnország, mely felé a magyarság mindig nagy szimpátiával tekintett, de a sokat hangoztatott finn-ugor rokonság mellett vajmi keveset tudtunk erről a kis testvérnemzet életéről. Kodolányi könyve pótolja a hiányt. Színes útleírás formájában számol be Suomi mai életéről, a finn társadalmi, gazdasági, paraszti és szociális élet rendjéről. A kép nemcsak érdekes, hanem egyenesen csodálatraméltó. A maroknyi finn nép oly tökéletes és egészséges népi életrendet teremtett, annyira át van hatva a nemzeti demokrácia szempontjaitól, hogy a társadalmi választóvonalak jelentősége szinte teljesen eltűnt, a nemzet érzelmi életében ennek megfelelően majdnem homogén, a népi öntudatot nem homályosítja el vagy rombolja semmiféle társadalmi vagy osztály előítélet. Kodolányinak széleskörű tájékozottsága és érdeklő, dése nagyon színessé tette könyvét. Nincs a finn életnek egyetlen területe sem, ahova legalább futó pillantást ne vetett volna. S nincs könyvének talán egyetlen sora sem, amiben ne éreznénk a néma vádat — önmagunk ellen. Ha a szegényes északon lakó és oly kis létszámú finn nemzet népe egyeteméért és parasztsága felemeléséért ilyen heroikus és eredményes munkát tudott végezni, vájjon mi lehet az oka, hogy a sokkal nagyobb létszámú és Európa „gyümölcsös kertjében" lakó magyarság elmaradt ebben a versenyben s ma nekünk kell menni tanulni „szegény északi rokonainkhoz", ahelyett, hogy ők járnának szociális és népi politikánk eredményeinek csodálatára. Kodolányi könyve nemcsak érdekes olvasmány, hanem komoly lecke is azoknak, akik azt hiszik, hogy a kis nemzetek képtelenek arra, hogy nagy dolgokat önmagunkban és egyedül is véghezvigyenek.... Pongrács Kálmán dr. Pukánszky Béla: A mai osztrák irodalom (Kultúra és Tudomány sorozat. Franklin kiadás. 186 oldal.) A pesti egyetem ismertnevü professzorának e munkája több, mint egyszerű irodalomtörténet: beszédes dokumentum ez a minden német alaphangja mellett is a birodalmi németségtől eltérő, beállítottságában, szemléletmódjában és fejlődésében független sajátos osztrák szellemi élet mellett. Téves volna azonban azt hinni, hogy e munka semmi egyéb, mint e tétel bizonyítása: ettől az egyoldalúságtól a szerzőt megóvta kiváló szaktudása és tárgyismerete. Ezek nem engedték, hogy szem elől tévessze tulajdonképeni feladatát: az osztrák közösségtudat és tájélmény jegyei által különállónak felismert mai osztrák irodalom irányainak, Bécs és a különböző osztrák vidékek írói törekvéseinek beható taglalását az irodalom sajátosan osztrák szellemének, céljainak, hangjának és művészi módszereinek jellemzését. Az osztrák irodalmat egyáltalán nem ismerő, vagy csupán Bécs irodalmával azonosító magyar olvasóközönség számára egyenesen felvilágosító jelentőségű ez a munka, amely nemcsak megbízható kalauz, hanem nyugodt és világos stílusával élvezetes olvasmány is. Völgyi Tibor. Lapunk fordítási munkáit Gerlay Károly dr. végezte. Kiadja és a szerkesztésért felel: Riegler Imre dr. Studio könyvnyomda, Budapest, VI., Lovag u. 20. 26