Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Falusi népművelő programm. Hubertendorf

egyik" szembetűnő különbsége az osztrák falu lakójának. A két ország népe évszázadokon keresztül sorsközösségben élt, szokásaiban, táplálkozásban sok hasonlóság van. A földhöz való vonzalom él mind a két nép parasztjában. Ma már nem kívánnak eltérni attól az uttól, mely számukra a legnagyobb biztonságot jelenti. És a mgayar és az osztrák falvak lakói szívják magukba a kultúra betűit, de azét a kultúráét, amelyik a dunavölgye népeihez a legméltóbb. Az építő kultúra jelenteni fogja a művelt nemzedéket, amely pedig meg fogja tudni állni a helyét a népek küzdelmében. Kertész János dr. BARTÓK GYÖRGY: A középkori és újkori filozófia története (Budapest, 1935.). Bartók e könyviében, mielőtt az érdemi tárgyalásba fogna, az első három paragrafusban kifejti tudományelméleti álláspontját a filozófia történetére vonatkozólag. Szerinte Hegelig a filozófiatörténet módszertelenül egymásra halmozott filozófiák tömeae volt. Hesrel emelte a filozófiatörténetet tudománnyá s meghatározását Bartók magjáévá is teszi. Eszerint ez a tan a filozófiát okozatos szempontból vizsgálja s az egységes szempontot azáltal biztosítja, hiogy az o<gyes történetileg kialakult rendszereket magára a filozófiára, mint eeészre vonatkoztatja; ez az egész pedig az eszme. Tehát a történetfilozófia a szellem világtörténelmi fejlődését kutató tudomány. A végső ontológiai absolutum Hegel ideája, mely csak megélhető, de ki nem fejezhető. Módszertanában hangsúlyozza az immanens kritika fontosságát, mely csak az illető filozófus tanának megélése által lehetséges. Ezután következik a mű érdemi része, az egyes bölcselők tanításainak elég hű ismertetésével. Ezt a mű érdemének kell betudni, mert a jó ismertetésben immanenter benne foglaltatik a bírálat is. Hibája azonban a könyvnek, hogy nem rendelkezvén a filozófia szabatos fogalmával, csak a hegeli szellem bizonytalan fogalmával dolgozik és így .-nk oda nem való került a műbe. Pl. olyan dolgokat feszeget, melyek szerintünk a vallásbölcseletbe tartoznának. Vagy ha filozófiafogalma olyan tág, akkor miért nincs benne pl. a jogfilozófia, mely pedig szintén a szellem megnyilvánulása. Nem lé'rtjük továbbá, íhlogy bár Bartók nagyon helyesen hangsúlyozza a kínai és hindu filozófiák ielentőséségét, mégis a fentírt címet adta könyvének, jóllehet a filozófiákkal érdemileg egyáltalán nem foglalkozik. Egészben véve azt hisszük, hogy Bartók könyve mégis (hasznára válik a magyar tudományos leletnek, mert e mű, mely a szellem erei jébe és abszolút értékébe vetett szilárd, sőt vallásos hittel van megírva, ezen belül a tárgyilagosságot tekintve s' Jimii kívánnivalót nem hagy maga után. Könyve használhatóságát a szép, művészi külalak csak fokozza. (Soós Zoltán.) NÉMETH LÁSZLÓI Bűn (Regény két kötetben. Franklin kiadás.) A bűn a szociális bűn, hogy az egyik ember az élet napsütötte oldalán, a másik pedig ía vigasztalan sötétségben éli le az életét. Ki tehet erről? Senki és mindenki. A társadalom mindenki vállán épül és a hibákért, az igazságtalanságokért a felelősség eloszlik, kézzelfoghatatlanná válik. Csak azok számára jelent ez reális valóságot, akit az emberiség morajló tengere kivet a lakatlan és terméketlen partokra, a nyomorba, vagy a szellemi kétségbeesésbe. A regény egy faluról a fővárosba vetődött szegény parasztimnak a ;sorsát fonja össze félesztendőre egy fővárosi polgári család életével, ahol az asszony és környezete az életet magátólértetődően élő, normális önvédelemszerfí egoizmussal telített lelkiismeretben föl nem eszmélt szemléletet, a férfi pedig a szociális bűntudattól gyötört lelkiismeretet hordja magában. A jómódú ípolgári családból származó asszony kiharcolja magának, hogy kis vagyonukat egy családi villa építésébe fektessék, amit rövidesen meleg otthonná varázsol, amit véd, szépít, és ami felett uralkodik. Ennek a villának az építéséhezi vetődik oda napszámosnak a szegény paraszt-legény, — Lajos, — aki azután ottragad egy időre éjjeli őrnek kerti munkásnak jer lentéktelen nyomorbérért s a szenespincébe meghúzódva, földszintes kis álmait színezi a mindenesről, aki egyszer a felesége lehetne, egy nyomorult kis házmesterlákásról, ami az elérhetetlen messzeségben lebeg és egy tricikliről, amin elgondolása szerint a piacról árukat bérfuvarozna. De ő olyan alacsonyan áll, hogy mindebből semmi nem valósulhat meg. A házigazda, a férj, egy társadalomkutató intézet alkalmazottja, maga az élő lelkiismeret, csordultig tele keserűséggel a Itársadalom igazságtalan berendezése miatt, gyakorlati emberszeretetre vágyik, ahol feláldozhatja saját életét az elgondolásainak. Munkaközösséget akar létrehozni, egy jkis gazdaságban, ahol a munkásokkal eyüttdolgozva ügyeiket, problémáikat kölcsönösen megbeszélve, egymást támogatva és tanítva készítenék elő egy igazságosabb rend létrejöttét. Szeme a messzibe kalandozik és nem látja meg a mellette élő nyomorult parasztfiú bajait, szinte barátjának fogadja, de eszébe sem jut, hogy a hóna alá nyúljon, meddő elméleti ember és idealista, akinek tervei összetörnek a család egészséges élettempóján és aki egyetlen utat talál a kibontakozáshoz, a gyenge, életre nem való emberek megoldását, a halált. Testében a méreggel akkor szállítják el őt a mentők, amikor Lajos a 'kiszolgált napszámos is kikerül állás, és kereset nélkül az Isten szabad ege alá a kietlen télbe. / Németh László az egyik legkiválóbb szellemi képességekkel rendelkező tagja a fiatal irógenerációnak, de az az érzésünk, hogy sokkal inkább kritikus, mint író. A regényben minden helyesen van megfogva, ami pusztán hideg aggyal konstruálható. Helyes az elgondolás, a felépítés az események logikája. De az alakok gyakran — s itt gondolunk elsősorban a felhőn nyaraló férj figurájára — i csak papírból vannak, az irónak sok helyen fölöslegesen megcsillogtatott bravúroskodó dialektikája pótolja bennük a lelket és az érzéseket. Ha leteszszük a könyvet nem lehet mást mondanunk, mint becsületes munka es gyökeréig igaz elgondolás, (sok jó és rossz mellett is) de hiányzik belőle az élet melege. (Pongrácz E. dr ) Kiadja és a szerkesztésért felel : Dr. RIGLER IMRE Egyesült kő., könyvnyomda, könyv- és lapkiadó rt. Budapest, V., Tátra-utra 4. Telefonszám i 1-224.07 Feleli* vezető : Jurisics Károly 26