Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Ausztria sajtója

lapok ikiküldenek 21 rendes s 7 póttagot, az egyéb lapok 15 rendes és 5 póttagot. A munkavállaló csoportok mindegyike kiküld 12 rendes és 4 póttagot. Minden szakosztály elnököt s két helyettest választ, akik összehívják az üléseket s vezetik minden tekintetben a szakosztály ügyeit. A két szakosztály 36—36 tagja alkotja együttesen a közgyűlést. A két munkaadó s három munkavállaló testület feladata, miután a tagok ezek révén kapcsolódnak a kamarába, tagjaiknak s a kari etikának mindeniránvú védelme. Kollektív szerződéseket kötnek, indítványozzák tagjaik részére a kamarai igazolvány kiadását, becsületbíróságot állítanak fel, — egyáltalán minden a tagjaikat illető ügyben az elsőfokú hatóság szerepét töltik be. A kamarai választójog 24 éves életkorhoz, büntetlen előéletihez s teljes cselekvőképességhez, osztrák állampolgársághoz s ahhoz van kötve, hogy az illető a Vaterlandische Front tagja legven. Még számos szervezeti s adminisztratív rendelkezést tartalmaz a sajtókamarai törvény (BGBL. NE'. 228— 1936.), melyek azonban inkább a szaksajtó hasábjaira kívánkoznak. Tagozódását, berendezkedését, piramisszerü felépítését, jelképes és demonstratív struktúráját már csak igy nagyjában is azért mutattuk be, hogy a rendi s szociális elgondolás megvalósítási módját szemléltessük. A kamara elnöke Ludvig Eduárd meghatalmazott miniszter, volt sajtófőnök, ki igy körvonalozta a kamara jövőjét: mindenkor a paritás s a rendi díömokráeia. Minden általános érdekű ihatározat csak a munkaadók s a munkavállalók paritásosán felállított szervei s az ugyancsak paritásos alapon felállított igazgatóság s közgyűlés utján jön létre. Az egyesületek demokratikus életét pedig az biztosít ja, hogy minden 'egyesület érintetlenül maradt választott tisztikarával, vezetőivel együtt, ahogy azjelőtt fennállott. S minden tagja a sajtónak, azáltal, hogy a saját csoportjának maradt a tagja, közvetlenül ott gyakorolja szavazati meg, egyéb tagsági 'jogait. Jellemző jegyeként említhetjük meg a kamara szervezetének, annak elaszticitását: minden üsrv letárgyalható egy csoportozaton belül, de a teljes plénum elé is vihető. Teljessége által adva van a biztosíték, hogybármely kérdés a kamarában s csakis azon belül intézhető el s nem odázhatja el azt az a kó rülmény, hogy az esetleg egy kívülálló szerv vagy intézmény válaszától esetleg késedelmességétől függ. Erős és kerek, befejezett épület a sajtó autonóm „minisztériuma". Megalapozottsága régi intézményeken nyugszik. Azért is nem volt lehetetlen feladat a megalkotása, mert szinte minden készen állott e szintézisre. Sok éves a kiadók két egyesülete1 a napi s egyéb sajtóé. Országos szervezettel, ' n'em lugy mint akár Nyugat-Európa számos országában: Franciaországban, Angliában, Hollandiában, ahol külön állanak a fővárosi s a vidéki kpok. külön a napisajtó, a folyóiratok, a szaklapok. Az újságírók egyesülettel is régi; szintén tisztavonalú, nem mint a londoni Instiíute of Journalists. mely a munkaadókat is felveszi tagjai közé. Az újságkiadó tisztviselők egyesülete negyedszázados múltra tekinthet vissza, a nvomdai munkásoké pedig 1880-ra. Könnyűnek tűnik fel ily körülmények között az egységesítés és bár talán a knagyar lekületnjek ellenmond ez az összpontosítás, mert diktatórikus intézkedést sejttet. Ez az aggódalom ehelyütt nem jogos; a régi kipróbált vezető iegyélniségek állanak a csoportozatok léién; s a sajtó által évtizedek óta sürgetett egységes szerv méltóbb formát s megbecsülést nem is nyerhetett az államhatalom részéről, hogy az állami felügyeletnek átruházásával, közjogi személyiséggel s hatósági jogkörrel látják el. Rlegler Imre dr. A DUNAI PROBLÉMA VILÁGKONFERENCIÁN A Nemzetek Szövetsége keretében működő Szellemi Együttműködés Szövetsége a nyáron (1937. június 27—30.) Pári&ban világkonferenciát tart — nemzetközi békés együttműködés cimen. Az egyik fő tárgy a dunai probléma. Lukács György: Életem és kortársaim (Bp. Pantheon. 1936. I.—II. kötet). Az elmúlt idők egyik legszorgalmasabb munkása és politikai életének is markáns alakja Lukács Gyögy ny. kultuszminiszter, aki e művében megírta élete folyását. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után a belügyminisztériumba került és innen indult ki állandóan felfelé ívelő pályája. A minisztériumból Békés vármegye főispáni székébe került, 1897 április 22-én iktatták be Gyulán a főispáni stallumba. Nagy érdeme ebből az időből az, hogy a vármegyei tüdő, beteg szanatóriumot megalapította és ennek fenntartása érdekében létesítette a Szanatórium Egyesületet. 1905 június 18-án a m. kir. kormány tagja lett és mint vallás- és közoktatásügyi miniszter működött 1906 március hó 6-ig. Közben Ferenc József a valóságos belső titkos tanácsosi címet adományozta neki. Mint képviselő is igen élénk részt vett a törvényhozás házában. Munkája további során ei'mondja mindazokat a nevezetes állomásokat, melyek életének nemcsak egyéni, de a köz szempontjából is jelentősek voltak. Könyve nemcsak életrajz, hanem kortörténeti dokumentum is. miután a koali. ció és a munkáspárti parlamenti küzdelmek egyes eddig kevésbbé ismjert eseményeit is nyilvánosságra hozza. Élénk politikai munkásságában sohasem feledkezett meg, hogy a köz javára részt vegyen különböző kulturális és tudományos egyesületek működésében. Ezt a munkásságát fenntartotta mind mai napig és az összréomlás utáni időkben fokozottabb mértékben kívánt résztvenni tain. den olyan munkában, mely az ország talpraállítását célozta. Igy érte el a Revíziós Ligánál mai napig betöltött tekintélyes tisztét. Külpolitikájában különö. sen a lengyelekkel való baráti kapcsolatok kimélyítésén fáradozott, ennek erdménye, hogy a Magyar Mickiewicz Társaság elnökévé választották és a Magyar—Lengyel Szövetségben is méltó helyet foglal el. Munkája II. kötetében leközli mindazokat a parlamenti és egyéb beszédeket, melyeknek közérdekű volta érdeklődésre tarthat számot. Lukács György könyve érték a történelmi és politikai irodalom számára. Lukács György munkájának előszavá. ban jelezte, hogy ennek a munkának a megjelentetésével nem kíván pontot tenni élete végére. Dolgozni akar és fog is mindaddig, míg egészség és erő adatik számára. K. J. dr.