Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A tett-azonosságról

31 támadását a vádló inkriminálta, az itélet a tettazonosság körén belül marad." Némileg eltérő praemissák után ugyanazt a tant hirdeti Vargha Ferenc is. „Hogy a jogi érték mikor, mily módon stb. lett megsértve, a tett konkrét értékelésének, vagyis a minősítésnek feladata, a mely kérdésben a birónak szabad keze van." Fontosak természetesen ezek a körülmények is bizonyos perjogi előfeltételeknek, a bűnösség fokának, a büntetés mértékének, a magánjogi igényeknek megállapítása szempontjából; de a tettazcnosságot változásaik egyáltalában nem érintik. Kiemeli Vargha példaképen, hogy lopás helyett csalást, vétkes bukás vétsége helyett a csalárd bukás bűntettét is megállapíthatja a bíróság, mert a törvény mind a két esetben azonos jogérdeket: a magánvagyont illetve a hitelezők jogi érdekét védi a különböző jogtalan támadások ellen. Felhasználhat ezek szerint a bíróság kvalifikálása alapjául olyan tényeket is, melyeikre a vádló nem reflectált, ha a jogtárgy az uj tények mellett is változatlan. Amennyiben a tényállás módosulásával vagy kiegészülésével uj jogi érdek sérelme is merül fel, különböző eshetőségek eltérő megoldást tesznek szükségessé. Baumgarten véleménye szerint: ha a vádtól eltérő minősítés folytán bűnhalmazat létesülne a vádbeli és az itéletbeli delictum között, a tettazonosság megszűnik; csak törvényhalmazat esetében marad fenn ilyenkor a tettidentitás. Törvényhalmazat alatt pedig Baumgarten nem az eszmei bűnhalmazatot érti, hanem azt az esetet, amidőn egy bűncselekmény (de nem kizáróan csak egy fizikai aktus) több törvényszakasz alá subsummáiható. Ilyen eset, amikor valamely tágabb körű bűncselekmény tényálladéka magában foglalja egy másik büntetendő cselekmény ccnstitutív elemeit is, (a lázadás felöleli a hatóság 8 Baumgarten: „Már a vádindílvány töiténeli része jogi deductio befolyása alatt áll, és valamint a vádhatóság azokat a körülményeket domborítja ki, melyeket az általa elfoglalt álláspontból fontosaknak tart, ez nem akadályozhatja meg, hegy az ítélőbíró szemében egészen más ténykörülmények előtérbe ne nyomuljanak és a vádhatóság minősítésének alapjául szolgált mozzanatokat háttérbe ne szorítsák, sok esetben nullifikálják." — Baumgarten Izidor: Büntetőjogi tanulmányok I. kötet. ,,A iettazonosság kérdéséhez".