Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1. szám - A tett-azonosságról
25 törvényhozási javaslata az, hogy a törvény, formaliter visszahatva, az előbb elkövetett, még el nem birált ügyekben a régi törvény alkalmazását rendelje el, ha az a vádlottra kedvezőbb, vagyis — a mint részletesebben körülírja — „szabályként ugyan az üj törvény szerint rendelje a megelőzőleg elkövetett, jogerősen még el nem birált bűncselekményeket büntetni, — viszont az elkövetéskor érvényben volt, illetőleg a közbenső régi törvény alkalmazását írja elő, ha ez a vádlottra kedvezőbb" (79—80. 1.). E formula gyakorlati értékéről már fentebb előadtam észrevételeimet. Az egész különbség abban állana, hogy büntetőtörvénykönyvünk 2. §-a helyébe körülbelül az 1912. évi osztrák javaslat 81. §-ának megfelelő következő szöveg lépne: Ha a cselekmény elkövetésétől az ítélethozásig terjedő időközben különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok voltak hatályban, az űj törvény alkalmazandó, kivéve, ha az időközi jogszabályok valamelyike enyhébb volt. Minthogy ez a szöveg az enyhébb intézkedés visszahatását biztosítja, abban a gyakorlati jogász és törvényhozó bátran megnyugcdhatik. A tett-azonosságról. Irta: Dr. Szöllösy Oszkár, királyi ügyész. I. Tizenkét éve immár, hogy Hérich-Tóth János, néhai curiai — akkor még ítélőtáblai — tanácselnöknek s legjelesebb kriminálistáink egyikének biztatására szóvá tettem a „Büntető Jog Tárá"-ban ' egy curiai ítéletet, amellyel legfőbb bíróságunk felmentett valakit a vallás elleni vétség vádja alól s egyszersmind elítélte őt ugyanama vád alapján vallás elleni kihágás miatt. Mintha tüszűrás érte volna, ügy szisszent föl a törvénylátó öreg űr az ítéletnek a hallatára. ,,A tettazonosság keretén belül nincsen helye felmentésnek és elítélésnek, csak kvalifikálásnak. A tettazonosság pedig nem egyéb, mint a sértett jogérdek identitása. Ennek sarkalatos elvi tétellé kell lennie, mert különben egyetlen vádlott sem lehet bizonyos afelől, hogy ,,res judicata"-e, a mi fölött mi már ítélkeztünk!" > Büntető Jog Tár;), L. kötél 7. szám.