Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A vétlenség, mint a jogtalanság kizártságának ismérve

315 egyenest ellentétes álláspontot, amelynek az egyes feltogásokban való megnyilvánulását láthatjuk; mert mig az egyik a tettes mentesülésének ieltétsléül veszi azt, hogy,a veszélyből előállható kár (tehát a megmentett jogérdek) legyen pl. a szükségállapotbeli cselekményből származó kárral szemten aránytalanul nagy (így pl. Angyal terv. 20. §.), — addig a másik ieliogást érvényre juttató tétel szerint még mindaddig elkövethető a végszükségi cselek­mény, mig az ezáltal előidézett joghátrány (tenát a feláldozott jogérdek) nem nagyobb aránytalanúl, mint a megmentett jog­érdek (pl. Edvi Illés terv. 90. §., mely szerint ha már arányta­lanul nagyobb a feláldozott jogérdek, mint a megmentett jogérdek, akkor már a cselekmény a büntethetőséget nem zaija ki.). Hogy ez eddigelé nem volt mélyrehatóbb vizsgálódás tárgya, nem cso­dálkozhatunk rajta; Degré Lajos11 is, írva az Angyal, Bernolák, Edvi Iliés felfogásáról, azt mondja, nogy ezek ,,a ieláldozott ja­vaknak a veszély által fenyegetett javaknál kisebb értékűségét veszik fel", holott az Edvi Illés tervezete (mely e tekintetben az Í909. német javaslat hatása alatt áll) kétségtelenül ennek épen megforditottját fejezi ki, amikor azt mondj a^ hogy amig a vagyon megmentése végett okozott kár nem aránytalanúl nagyobb, mint a megmentett érték, a tettes nem büntethető. Az ,,aránytalanűl nagyobb"-nak jelzett szó a német pol­gári törvénykönyv nyomán támadt irodalomban a két eshetőleges kár (a feláldozott és a megmentett érdek) közül inkább a meg­mentett érdekben a veszély által előidézett kárt illeti, bár az 1909. évi német büntető javaslat 67. §.-a épen ellenkezőleg a nagyobb megmentésénél megkívánja, hogy a cselekvésből elő­állható kár ne legyen aránytalanul nagyobb, mint a veszély által előidézett. Nézetem szerint ezek egyike sem lehet föltétlen irány­adó, épen azon nagy horderejű különbségnél fogva, amely egyenlő értékű jogos összeütközésnél (pl. a szükségállapot cicerói pél­dájában) előállana akkor, ha minden aggodalom nélkül lehetne, hol az egyik oldalon, hol a másik oldalon levő feláldozható vagv megmenthető jogos érdeket „nagyobb arányúnak" nevezni. Épen ezért — ha nem tévedek az „aránytalanul nagyobb" jelző elma­radhat s helyette az „egyenlő vagy annél nagyobb" jelzővel ellá­tott feláldozott érdek akként emelendő ki a proporcionalitássa] 11 A jogtalanság és a tervezetek. Büntstőjcgi értekezések. 64. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents