Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A vétlenség, mint a jogtalanság kizártságának ismérve

313 akkor ötödször látjuk kiemelve egy §-öan a vétlenséget. Ami tehát az ezen §-ban elősorolt ismérveket illeti, azok egymáshoz való viszonyának vizsgálata nem csupán terjengős pleonazmust mutat, de — ha nsm tévedek — négyszeres, teljesem fölösleges tautológiát. Már az eredeti szövegezés szerint Is a tautológia háromszoros volt s amint fentebb láttuk, a vétlenség ujabb kiemdlésél azért tartotta szükségesnek a bizottság, mert a véletlen eset előreláthatóságát nem objektív mértékkel mérjük. Az tény, hoijy ilyen abselut értékmérő a jogban sehol sincs; de a véletlen eset csak akkor véletlen, ha „nem előrelátható," mert „előrelátható" véletlen nincs; tehát a véletlen eset előreláthatóságát ugyancsak előreláthatósággal sem lehet mérni, ami a bizottság indokolása szerint objektív értékmérőt helyettesítene. Objektív értékmérő helyettesítőjéül csak oly szempontú elbírálás állitható be, amely szigorúan normalit2r jelenti: a tettes terhére irhatását a cselekménynek; ennek pedig látásom szerint az a pszichikai diszpozíció az irányítója — s ez legiszlativ kiemelést érdemel, — hogy a tettes mennyiben láthatta előre az eredményt. Egy szóval a polgári tkv.nek a képviselőházi bízottsági tervezete (882. §.) idevágó tényálladéki elemei csupán azt fejezik ki, hogy: az előre nem látható körülményből származó kár nem térítendő meg. A tettes hátrányára róhatásnak itt a kérdése — ennyi.. A világosság és szabatosság szempontjából is helyesebb, ha azt mondom valamely cselekményről, hogy „előrelátható volt 3 ezért büntetendő", mintha azt mondom, hogy „nem vétlen (véletlc 1) volt s ezért büntetendő", mert nem azt keresem, hogy milyen tulajdonságai nincsenek, hanem azt, hogy milyen tulajdonságai vannak az illető cselekménynek. Tehát amennyiben előrelátható a jogsérelmet kifejező eredmény, annyiban vétkes és büntetendő. E tekintetben Angyal felfogását akceptabílisnak tartom. IV. Vizsgáljuk most már, mit jelent a vétlenség ismérvét pótló „előreláthatóság" kiemelése azon büntetőjogi alakzatoknál, ahol az egymással szembekerülő érdekek arányának a megállapítása a proporcionalitás beállításával történik. Itt ismét le£elsősorban a jogtalanság kizártsága (pozitive: a jogszerűség) E az ezzel kap-