Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A házasság büntetőjogi védelmének kérdéséhez

304 nyu kiegészítése, illetve közelebbi megvilágítása szükséges: nem lehet ugyanis kétséges, hogy nem akármi féle, s bármily jelentéktelen érdek az, amelynek hátrányára szolgáló (sértő) cselekmény kiváltja a társadalmi reakció oly nagy fokát, hogy arra a legsúlyosabb aszköz, a büntetés alkalmazását tartja igazságosnak és célszerűnek. Mert amig ugyanis az államot, és társadalmat a maga egészében érintő sérelmek esetén ezen reakció kíváltódása valószínű, nem áll ugyan ez az egyéni, s a kisebb társadalmi stb. közületek érdekkörének hasonlóképen előidézett sérelmeire, amelyek lehetnek quantitative oly jelentéktelenek, s qualítative oly annyira eltérők az előbb említettektől, hogy azon a kis körön — amelyet épen érintettek, — hatásukban túl nem terjednek, sem abban magában maradandó nyomokat nem hagynak, úgy hogy azokkal szemben retorzios eszközökre vagy egyáltalán nincs szükség, vagy esetleg más jellegűek azok az eszközök amelyek elegendők, és célravezetők. Ha nem is oszthatom Somlónak azon felfogását, amely az uralkodó osztályok mélyen gyökerező és határozott közfelfogását sértő cselekményeket minősít büntetendőknek,15 mert hisz számtalan oly érdek sérelme minősül ilyképen, amelynek az uralkodó osztályok érdekeivel való közössége a legtávolabbról sem mutatható ki, mindazonáltal kétségtelen, hogy azon érdeknek, amelyet a társadalom a védelemre méltónak tart, általán elismertnek, tehát felfogásában meggyökerezettnek, s ezzel kapcsolatban hatá rozott formában kijegecesedettrek kell lennie,18 mert csak "ly alakban képezheti védelem tárgyát. Már most ezekből a szempontokból vizsgálva a házassági igéret megszegését, mint poenalizálni kivánt tényálladékot — a védeni kivánt (közvetlen) jogtárgyat nem tudom másban feltalálni, mint azon egyoldalú és egyéni érdekben, amely — egy másik, szintén egyéni érdekkel ellentétben — a házasság megkötéséhez fűződik. A társadalmi felfogás, s az ezzn alapuló objektív jog azonban az egyesek valódi és helyes érdekét akarja védeni, feltéve, hogy azok ellenében vagy hasonló súllyal, vagy nagyobbal nem áll szemben valamely egyéni, vagy társadalmi érdek, mert csak ez 18 Jogbölcseleti előadások: II. 10. lap. *• Durkheim.