Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A visszaható erő az anyagi büntetőjogban

12 nyéknek tekintjük-e. Ha perjoginak, akkor elesik minden vita, mert a perjogi törvények eminenter közjogi jellegűek, a közjogban pedig nem vitás, hogy a juris publici intézkedések nem hatnak vissza, hanem egyszerűen kihatnak."'7 Mellőzöm azt a kérdést is, mi szerepe lehet a visszahatásnak a jogerősen kiszabott, de még végre nem hajtott vagy csak részben végrehajtott büntetésre. Ez külön vizsgálatot érdemel. Ha nem csalódom, a mai communis opinio és Angyal tanár úr nézete közötti különbség a következőkben áll. A közfelfogás a tettet az elkövetés idején hatályban volt törvény szerint tartja megítélendőnek, a tettre ezt a törvényt alkalmazza: az új törvény tehát nem hat vissza. Kivétel az enyhébb (esetleg legenyhébb) törvény, a melyet méltányossági okokból visszaható erővel kell felruházni. Angyal úr ellenben a visszahatást tartja a szabálynak, vagyis az új törvény a hatályba lépte előtt elkövetett tettre is alkalmazandó, tehát visszahat. Kivétel, ha a régi törvény enyhébb, a tettesre nézve kedvezőbb; ez esetben, szintén méltányossági okokból, a régi törvényt kell alkalmazni (72. 1.). Mások ezt az elméletet úgy formulázzák, hogy szabályként a régi törvény alkalmazandó ugyan, de csak akkor, ha enyhébb az újnál.28 Én azt hiszem, hogy ezek gyakorlatilag teljesen egyenértékű tételek: mindig az enyhébb törvény alkalmaztatik. A vita tehát merően kathedratikus. Ezt mutatja az a gazdag törvényhozási anyag is, a melyet Angyal úr élénkbe tár (35—51. 1.). Kitűnik belőle, hogy csak az angol jog és a kaliforniai törvény zárja ki feltétlenül a visszahatást; a szintén angol alapon álló newyorki büntetőtörvénykönyv már facultativ jogot ad a bírónak a visszahatás tekintetében. A többi törvények kivétel nélkül kizárják a súlyosabb törvény visszahatását.29 27 Erről 1. Geib, i. m. 2. k. 48. 1. — Bemer, Lb. 260. 1. és Wirkungskreis 55., 63. 11. — Halschner, Deutsch. Strafrecht I. k. 128. — Schwarze, Commentar (5. kiad. 1884.) 178. 1. — Binding, Normen. I. kötet (3. kiad. 1916.) 184. 1. — Arról, hogy a szabály anyagi vagy perjogi természetének eldöntése gyakran nehézségeket ckoz( 1. Wittmann, ,,A büntetőtörvények visszahatásáról" című értekezését a Jogtud. Közlöny 1904. évi 47. és 48. számaiban. Halschner, id. m. I. k. 117., 120. 1. — Schwarze, Commentar (5. kiad. 1884.) 177. 1. M V. ö. Marezoll, í. m. 75. 1. 2. és 3. jegyzet. A német partikuláris törvényhozást összeállította Binding, Normen, I. k. 170. 1. 3. jegyzet.