Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás

272 téve ezeknek az ügyeknek taxatíve felsorolása, ez máris elég garancia e tekintetben. De nem volna annak sem akadálya, hogy ilyen ügyekben a vádiraton ez a jelzés szerepeljen: „Államérdekből az igazságügyminiszter utasítására." VI. Az utasítás kérdésének ilyen nyílt szabályozása mellett ezután már semmi szükség nincs az ügyészi megbízás megvonására és az ügyésznek akarata ellen áthelyezhetőségére. Mert nem áll az, amit az 1891 : XVII. t.-c. indokolása mond, hogy t. i. „az ügyészi szervezet lényege, annak a kormányzati hatalom alá rendeltsége logikailag követeli, hogy a kormány áthelyezési joga az egész ügyészi szervezetre kiterjedjen." Találóan mutat rá Vargha Ferenc idézett tanulmányában arra, hogy a javaslat ,,következetes volt, de nem alkotmányos érzés dolgában, hanem a miniszteri abszolutizmus keresztülvitelében. Mert csak a legnagyobb mérvű abszolutizmus az, hogy amikor a biró a legnotóriusabb gonosztevőt sem itéli el meghallgatás és indokolás nélkül a legkisebb büntetésr e seim, amikor enélkül egy hivatalszolgát sem mozdíthat el felsőbb hatósága, amikor a cselédet sem lehet akarata és megkérdezése nélkül arra kényszeríteni, hogy 16 kilométernél távolabb fekvő községbe költözködő gazdáját kövesse, a kormánynak joga van az ügyészség bármelyik érdemes tagját meghallgatása nélkül bárhová áthelyezni vagy ügyészi állásától megfosztani." (259—260. 1.) És nemcsak abban az esetben, ha az engedelmességet megtagadja, hanem már akkor is, ha véleménykülönbség támad ügyész és miniszter között. Evvel indokolta ugyanis az ügyészi szervezetről szóló törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásakor az előadó ezen miniszteriális jogosítványok szükséges voltát egy képviselőnek [Vidíickay Józsefnek) felszólalása ellenében, aki a biróí elmozdithatlanságot az ügyészekre is ki akarta terjeszteni. Az ügyésznek áthelyezése és biróí állásra kinevezése tehát csak ugyanolyan feltételek mellett történhetik, mint a biráké, vagyis csak saját kérelmükre. Egy ilyen irányú reform lehetőségét nem zárja ki az a körülmény, hogy a miniszter utasítási joga megmaradna. Példa is van a szász bűnvádi eljárásban, amely szerint az ügyészek kinevezésük és elmozdításuk szempontjából a bírákkal egyenlő