Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás

267 Franciaországban — a törvény őre, a legfőbb bíróság véleményező testülete s a jogegység oltalmazó ja. Mi történt azonban? A BP. megalkotása idejében a törvényhozás nem tartott szükségesnek semmiféle intézkedést az ügyészség s különösen a koronaügyészség szervezését illetőleg, hanem csak ezeknek processualis jogkörét szabályozza. Ez a szabályozás a koronaügyész hatáskörét és teendőit illetőleg elég szegényes és hiányos. Ezek a hiányos rendelkezések okozták azt, hogy a BP. életbelépése utáni első időben a hazai jogászság körében a legellentétesebb nézetek keletkeztek a koronaügyész jogállása tekintetében. Nagy irodalmi vita fejlődött ki azon kérdés kapcsán, hogy jogcsult-e a kcrcnaügyész a főügyésznek semimíségi panaszát visszavonni. A vita ennek folytán átterjedt arra a kérdésre is, hogy a koronaügyész a közvádat képviseli-e a Curia előtt, vagyis, hogy vádhatóság-e? Amíg Fayer, Tóth Gerő és Tarnai János azt az álláspontot vitatták, hogy a koronaügyész nem közvádló, hanem csak véleményező szerv a legfőbb bíróság mellett, addig Hammersberg Jenő, Heil Fausztin és Finkey Ferenc az ellenkező táborban sorakoztak. Ma a kir. Curiának 17 éven át követett gyakorlata vitán felül állónak tekinti a koronaügyésznek vádhatósági szerepét és visszavonási jogát. Tankönyvíróink és kommentátoraink (Angyal, Balogh, Vargha) szinte kivétel nélkül helyeslik a Curia álláspontját s Finkey szerint a koronaügyész ,,az ügyészségnek, mint egységes szervezetnek legmagasabb rangú tagja", aki mint a közvád képviselője visszavonhatja a főügyész semmiségi panaszát, mert ez a jog a BP. 396. §-a szerint a főügyészt is megilleti az ügyész jogorvoslatával szemben, ennek a §-nak rendelkezései pedig a Curia előtt a BP. 430. §. értelmében megfelelően alkalmazandók. Kétségtelen, hogy itt bizonyos ellenmondás van a tényleges gyakorlat s az ügyészi szervezet szabályai között. Mert a mig a szervezés szerint a koronaügyész az ügyészség hivatalnoki hierarrchiáján kívül áll, az ügyészeknek utasításokat nem adhat, azok eljárása fölött nem rendelkezik, sőt — amint Tarnai János találóan mondotta — az ő szavára egy csendőr sem mozdul meg