Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás

262 mány beavatkozása olaj a tűzre. Abban a tudatban, hogy az ügyész a miniszteri absolutizmusnak van alárendelve, a közvélemény ott is utasitást lát, hol az ügyész saját initiativájából lép föl. Ez aláássa az ügyészség tekintélyét, amire pedig éppen oly szüksége van az igazságszolgáltatásnak, mint a bíróság tekintélyére, i Ennek a tételnek igazságát mint legilletékesebb fél igazolják a budapesti kir. ügyészség tagjainak idézett szavai. IV. Ezek azok a jogtörténeti és jogirodalmi előzmények, amelyek után az igazságügyi kormány az 1917. év elején közzétett egy törvénytervezetet a biróságok és ügyészségek szervezetéről. Ez a tervezet nem szándékozik megváltoztatni a kir. ügyészségnek jelenlegi, a kormánytól teljes függésben levő szervezetét, hanem lényegében íentartja az 1871 : XXXIII. t.-cikiknek a BP.-ra tekintettel már teljesen elavult rendelkezéseit. A BP. megalkotása után idejét múltnak látszik ugyanis a tervezet 44. §-ának az a meghatározása, hogy a kir. ügyészség a törvény által meghatározott ügyekben az állam közérdekeit képviseli. Kétségtelen dolog, hogy a kir. ügyészségnek a közérdekel kell képviselni, de a közérdeknek nem szabad elhomályosítani a kir. ügyészségnek tulajdonképeni feladatát: a vádnak képviseletét fennálló törvényeink alapján. A BP. a vád emelése terén a legalitás elvét honosította meg. Ezen elv szerint a kir. ügyésznek kötelessége eljárni s illetve vádat emelni akkor, ha meggyőződése szerint a törvény által büntetendőnek nyilvánított cselekménnyel áll szemben. Kézenfekvő, hogy ez az elv igen gyakran nem fedi a közérdeknek annyira ruganyos szempontját, amely nem definiálható és ennek folytán össze nem egyeztethető a törvény előtti egyenlőség elvével. A közérdek szempontja közelebb áll az opportutunitás elvéhez, mely szerint a kir. ügyészt a célszerűség szempontjai vezetik a bűn üldözésének kérdésénél. Igaza van Holtzendorffnak, hogy abban a percben, amikor az opportunitás elvét félretéve, a legalitás elvét ismerjük el, el kell ismerni azt is. hogy a vádemelésnek, mint minden jogalkalmazásnak azon garanciák szerint kell történnie, amelyeket a