Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás
253 Bár Garraud azt mondja erről az intézményről, hogy annak eredete sem római, sem germán, hanem tisztára francia, mégis annyit a francia jogtörténelem reputációja érdekében meg kell állapitani, hogy az a ministére public, amelynek tagjait a XVIII. század végén a despotizmusnak mindenre kapható eszközeiként látunk, nem ősi francia intézmény, mert az előtt Frankhonban az állampolgári vád jog uralkodott. Még az 1790. évi április 22-én kelt ideiglenes eljárási törvény is a vád jogot a népfölség kifolyásának tekintette s az ügyészi teendőket a kerület szavazó polgárai által választott ügyészekre bízta. A minisztériumnak, alávetett ministére publicet hatalmi tökélyének legmagasabb fokára a code d' instruction emelte. Ennek értelmében az államügyészségnek feladata első sorban felügyelni az igazságszolgáltatásra (a polgárira is), azután vezetni a nagyszámú igazságügyi rendőrséget, továbbá delit ílagrant esetében közvetlenül vizsgálatot tartani és végül megillette őt a közvád monopóliuma s a büntetések végrehajtása. Ennek az óriási feladatkörnek voltak szolgálatába állítva » az állam ügyészei: a procureur generál az avocats généraux-kal ugy a cour de cassaticn, mint a cours d* appelek mellett s a procureurs de la republique az ő helyetteseikkel a tríbunalok mellett, valamennyien az ígazságügyminisz|ternek alárendelve. Ez az ügyészség nem ügyfél, hanem a törvénynek — magasan a vádlott fölött álló — őre, akit nem a legalitás, hanem az opportunitás elve irányit. Találóan mondja Holtzendorff („Die Reform der Staatsanwaltschaft in Deutschland"), hogy Napóleon a ministére publicben egy jogász-katonai eszményt (juristisch-militárísches. Ideál) látott. Csapatokat, amelyek majd lóra ülnek (talán ezért nevezték magukat az ügyészek néha nálunk is lovasitottaknak), majd gyalog harcolnak, majd előőrsi szolgálatot teljesítenek a „társadalom ellenségei" ellen, majd mint a szekerészek, a bíróságok által kimondott ítéleteket rendeltetési helyükre juttatják. Mások szerint a ministére public egy nagy gépezet, amelynek masinisztája és üzemfelügyelője az ígazságügyminíszter, aki a büntetőitéletek e nagy gyárának előírja, hogy a konjunktúrák szerint sokat vagy keveset kell-e dogoznía s mily gőzerőt kell kifejtenie, hogy a gyár hatalmas tulajdonosa és haszonélvezője:
