Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - Alanyi bűnösség a magyar pénzügyi büntetőjogban. [2.r.]

' " 248 f 1 A sértettek kezdetleges értelmisége és szellemi gyengesége a vádlotl előtt nyomban feltűnt s ö elhatározta azoknak a saját javára való anyagi kiaknázását, — azokkal a gyerekes és minden érlelem nélkül való ténykedésekkel, amelyek a babonás lelkű és együgyű sértettekre mindadddig hatást tettek, amig azok erőtlensége és képtelensége még előttük is nyilvánvalóvá nem lett. Dologházba utalás lopás bűntettének esetében. A Kúria (1917, nov, 6. B. III, 4870.) A semmiségi panasz elutasiltalik. Indokok: A panasz, mely a BP. 385. §. 2. pontjára vétetett alapitottnak, nem bir alappal. A vád ailapjául szolgáló bűntett elkövetését megelőzően vádlott börtönbüntetésének végrehajtása alatt mint fogoly volt mezei munkára kiadva, ahonnan megszökött, heteken át adományokat kéregetve csavargott, majd feltörte a sértett kamráját s eltulajdonította a sértett nagyértékü gépszijait. E tényállás szerint tehát vádlott a neki kijelölt telephelyet munkakerülésből hagyta el, hosszú időn munkát nem folytatva, a jövedelemhiány ^ indította a súlyos b üncselekmény elkövetésére. "^jj A vagyon elleni bűncselekményeknek megelőző gyakori elkövetése hasonló indokokra mutat. Helyesen állapították meg ennélfogva az alsófoku bíróságok vádlott terhére az összefüggést annak bűncselekményei és munkakerülő életmódja közt s rendelkeztek vádlottnak dologházba való utalása iránt. (Curia: 1917. november 6. B. III. 4870.) Álomfejtés mint bűnvádi eljárás segédeszköze. Figyelemreméltó sorokat közöl erről a kérdésről a D. Sir. Z. decemberi füzete. Sem a felébredés után elbeszélt álom, sem az, amit valaki álmában beszél, nem m bizható alap a következtetésre. Az az álom, amelyet valaki elbeszél, mar meg van hamisítva, mert az illető többé-kevésbbé mást tart álmodottnak, mint amit tényleg álmodott. Ha pedig valaki álmában beszél, szavait a hallgató könnyen félreértheti. Az álom különben is csak arra engedhetne következtetést, mire van hajlama az álmodónak, de nem arra, hogy milyen az illető egyénisége, ha öntudatosan, akarattal cselekszik. Pedig büntetőjogi szempontból csakis ennek a kérdésnek lehet jelentősége. BEKÜLDÖTT^KÖNYVEK Mitleis Lajos dr.: Észrevételek a magyar polgári törvénykönyv tervezetéhez. Budapest, 1917. Ara 1 K. 20 fidl. Finkey Ferenc dr.: A jogtanilás módsz-crének reformja. Pozsony, 1917. Angyal Pál dr.: Jagó és a kriminálpszichologia, Különlenyomat a Magyar Shakespearc-Tár X. kötetéből. 1918. Schmiedt Richárd dr.: Bíró és ügyvéd. Budapest, 1918. Ára 1 K 20 fill. Petri Pál dr.: A magyar hadigondozás történetének vázlata. Budapest, 1917. Wessely és Horváth könyvnyomdája Pécs, Munkácsy Mihály-u. 9.