Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 2. szám - Az alszállító büntetőjogi felelőssége. 1915:XIX. t.-c. 6.§

45 imént jelzett jogi természetéből következik. Ha a fegyveres erö nem az ország védelmére volna hivatva, ha nem a legfontosabb életfentartó szerve volna az államnak a hadsereg, akkor az annak érdekében kötött szerződések nem teljesítéséből nem is lehetne delíktumot megállapítani. Ép ugy nem, mintha az igazságügyi vagy belügyi kormányzás érdekében kötött szerződés megszegéséről volna szó. Ezen esetekben ugyanis ki van zárva a lehetősége annak, hogy a szerződésszegés akár az igazságügyi, akár a belügyi kormányzást — részben, vagy egészben — megakadályozza, vagy legalább is megnehezítse. Ehhez járul az, hogy az ország belügyi igazgatása legfeljebb késedelmet szenved a szerződésszegéssel, de az állam életét s annak életműködését az nem érinti. Ellenben a fegyveres erő kárára elkövetett szerződésszegés nem ily természetű. A szerződésszegésben levő magánjogi elem teljesen eltörpül, s hogy ugy fejezzem ki magamat, levezető csatornájává lesz ama veszélynek, mely az államot a szerződésszegés folytán fenyegeti. Itt ugyanis, miután a fegyveres eiő érdekében kötött szerződésekről van szó, csakis oly szerződésszegéseket lehet érteni, melyek kausalitásának utolsó akkordja a fegyveres erő teljesítőképességének hátrányos befolyásolása volna mindig, ha a szerződésszegés hatása és okozati lefolyása teljesen lebonyolódnék. Könnyen érthető okokból nem alkothatott itt a törvényhozás anyagi bűncselekményeket, mert ahol az állam érdekéről van szó, ott nemcsak a jogsérelmet, hanem a jogi érdekek veszélyeztetését is meg kell torolni. Minél fontosabb s minél nagyobb köröket érintő bűncselekményről van szó, annál kevesebb kell a bevégzéshez, s a törvényhozó annál szélesebb körre tolhatja ki a veszélyeztetés fogalmát. Talán legfontosabb a mai katonai államszervezet mellett a fegyveres erdő érdeke, mert ennek teljesítőképességétől függ az állam léte, vagy nem léte; csaknem fontosabbak s gyakoriságuknál fogva mindenesetre veszedelmesebbek az e körben elkövetett bűntettek a lázadásnál s hűtlenségnél; amiről ez a rettentő háború megtanította a törvényhozó testületeket és tisztességesen gondolkozó polgárokat. Bizonyos tehát, hogy a szerződésszegés eszköze ama veszélynek, mely a fegyveres erő valamely érdekét ezen a réven fenyegeti. Miután a törvény más állam elleni bűncselekményeknél az állam védett érdekét meghatározza, tehát egyénileg s fajilag meghatározott érdekek a védelem tárgyai, igy pl. a 126. és 144.