Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1. szám - A rablás és zsarolás elhatárolása

25 könyvem 7. oldalán levő dátumot), a Goldschmidt dolgozata pedig jóval később j elent meg ugyancsak 1913-ban. Ennyi megjegyzésem van, minthogy Degré sem tesz több megjegyzést irodalmi felkészültségemre vonatkozólag, melytől Degré — amint bírálata utolsó mondatában olvasható — nem tagadja meg „a forrásfclkutató szorgalomnak a jövőre reményeket keltő elismerését". (!) Kérem az igen tisztelt Szerkesztő Urat, legyen szives e pár sornyi megjegyzésnek becses lapjában helyet adni. Mély tiszteletem kifejezése mellett maradtam készséges szolgája Sátoraljaújhely, 1915. szeptember 17. Geröcz Kálmán. BELFÖLDI LAPSZEMLE. A Jogállam 'legutolsó (5—8.) füzetei több igen becses büntetőjogi érdekű tanulmányt tartalmaznak. Különös figyelmet érdemel: Wlassics Gyulának A hadifogoly és a nemzetközi jog című értekezése, továbbá Vargha Ferenc beszéde a Cnria 1915. február 13-án tartott teljes ülésén: A correctionált vétség elévülésé-röl, melyben meggyőző erővel bizonyítja a Curia 59. sz. döntvényének helyességét, végül — ugyan az 5. füzetben — dr. Degré Miklósnak: A BPN. kérdési eltevési rendszeréről irt tanulmánya. Ebben a füzetben parcntálja elli Bogsch Árpád a mi felejthetetlen barátunkat és szerkesztőnket Degré Lajost. A 7—8. füzetben méltó bíráló sorokat olvasunk i. tollából Tarnai Jánosnak a Bűnügyi Szemlében, majd különlenyomatban is megjelent: A becsületsértő cselekményekről cimü monográfiájáról és ugyanott birálatos ismertetést: dr. Angyal Pálnak: A magyar büntetőjog tankönyve cimü nemrég megjelent két kötetes munkájáról. A Jogtudományi Közlönynek lapunk legutolsó száma óta megjelent füzeteiből kiemelkednek a következő büntetőjogi jelentőségű cikkek: a 24. számban Kmety Károly befejezi: Közös minisztereink felelősségéről irt nagyértékü tanulmányát; a 25. szám közli Beling Ernő müncheni egyetemi tanár cikké't: A büntetőtörvény visszaható erejéről, melyben a norma-elmélet alapján arra a — hazai irodalomban Angyal Pál által képviselt — eredményre )ut, hogy a törvénynek visszaható 'ereje van (v. ö. Angyal Pál: A visszaható erő cimü cikkét Az Újság 1915. évi május 9-iíki számában); ugyan a 24. számban ismerteti dr. Lengyel Aurél: A gyorsított bűnvádi eljárás uj szabályait: a 29. és 32. számban: dr. Varga Károly értekezik: Glosszák a becsület védelméről szóló 1914:XLI. t.-cikkhez cim alatt; a 31. számban: dr. Rosnyay Dávid, A ne bis in idem elve a semmiségi eljárásban cimü cikkében megalapozza azi a tételt, amelynek értelmében az a büntető ítélet, mely már jogerős Ítélettel elbírált cselekmény tárgyában határoz a BP. 385. §. 1. c) pontja alá eső semmiségi ok címén anyagilag semmis; a 33. számban dr. Auer György a budapesti államrendőrség működését 1914-ben ismerteti; a 35. számban: dr. Kovács Lajos ír: Az FB. 50. §-ához cim alatt; a 36. számban olvassuk: Bálás P. Elemér értékes cikkét: A hatóság előtti rágalmazás a BTK. 2. §-ának világításában cim alatt; rendkívül érdekes közlemény jelent meg a 37. számban: Vámbéry Rusztem tollából: Magyar ember az amszterdami Tuchthuisban ci-