Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

53 ezen esetekben a rögtönitélőbiróság az eljárást abbahagyó végzését közli úgy a vádlottal, mint a kir. ügyészséggel, s az ügyet, amennyiben arra nézve gyorsított büntető eljárásnak van helye, az erre hivatott birósághoz, különben pedig a rendes birósághoz teszi át; egyúttal arról is határoz, vájjon a terhelt továbbra is fogva maradjon-e vagy sem. Ugy a marasztaló, mint a felmentő Ítélet rövid indokolással azonnal irásba foglalandó. (39. §.) A tárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel, de ennek tartalma is csak a tárgyalás lényegére szorítandó. (44. §.) Az abbahagyó végzés a jegyzőkönyvbe foglalandó s az ügyiratokkal áttétetik az illetékes birósághoz. Rendkívül fontos és a rögtönitélőbiróság marasztaló Ítéletének legnagyobb jelentőségét az adja meg, hogy a rendelet 40. §-a értelmében a rögtönitélőbiróság határozatai ellen perorvoslatnak — az ujrafelvételt és a jogegység érdekében való percrvoslatot ide nem értve — egyáltalán nincs helye és az az ellen bárki által benyújtott kegyelmi kérvénynek nincs felfüggesztő hatálya. A régebbi statáriális eljárásunkat jellemző kérlelhetlen szigort, mely szerint a rögtönitélőbiróság által hozott halálos itélet azonnal foganatosítandó, a rendelet is fenntartja, sőt e részben annál is kérlelhetetlenebb, amennyiben a régi eljárásunk szerint az elítéltnek a halálra előkészülésre 3 óra adatott, míg az új rendelet szerint (40. §. 4. bek.) a halálos itélet a kihirdetés után rendszerint két órán belül végrehajtandó. (Ezt a fokozott szigort is a hadviselés érdekei igazolják.) Egészben véve azonban az új rendelet mégis emberségesebb a halálos ítélet végrehajtása tekintetében, midőn a BP. 497. §-ának megfelelően a rögtönitélőbiróságot magát felruházza azzal a joggal, illetőleg kötelezi, hogy halálos itélet kimondása után azonnal határozzon az iránt is, hogy az elitéltet kegyelemre ajánlja-e vagy sem. A halálra ítéltet ehez képest á bíróság elnöke megkérdezi, kiván-e kegyelemért folyamodni. Bármi legyen a válasz, a bíróság zárt ülésben meghallgatja a kegyelem iránt a kir. ügyészséget s aztán határoz afelett, kegyelemre méltónak tartja-e az elitéltet vagy sem. A halálos itélet rögtönös végrehajtása csak abban az esetben következik be, ha a bíróság az elitéltet kegyelemre ajánlandónak nem találta, vagyis ha a bíróság többsége (az egyhangúság itt nincs előírva) a rögtöni végrehajtást szükségesnek és kívánatosnak tartja. Ez esetben az itélet kihirdetése után a bíróság az el-