Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

50 Ha a 3 napi határidő alatt a tárgyalás nem fejezhető be, az illető ügy — amennyiben arra nézve gyorsított büntető eljárásnak van helye — erre az eljárásra, különben a rendes bűnvádi eljárásra utasítandó. (A régi eljárásunk szerint 8 nap volt adva a bizonyításra.) A rögtönitélőbiróság előtti tárgyalás egészben véve a törvényszék előtti főtárgyalás rendes (BP. XVIII. fejezet) szabályai szerint folytatandó le. A rendelet 36. §-a csak annyit köt ki, hogy a tárgyalás minden hosszadalmasság kerülésével és az alábbi eltérésekkel tartandó meg. A nyilvánosság korlátozására vonatkozólag a 15. §. itt is irányadó. A törvényszéki főtárgyalás rendes szabályaitól lényegesebb eltérés, hogy a vádirat felolvasása helyett a kir. ügyész a tárgyalás megnyitása után élőszóval adja elő a terhelt ellen fennforgó tényekei. Egyébként a terhelt kihallgatására, a bizonyításra, a perbeszédekre, a biróság tanácskozására és az Ítélethozatalra semmi lényeges eltérést a rendelet nem állapít meg. Mindössze a bizonyító eljárásra vonatkozólag emeli ki, hogy az eljárás rendszerint csak annak a tettnek bizonyítására szorítkozik, amely miatt a rögtönitélő eljárás megindíttatott, azonban az ügyész indítványára kiterjeszthető más oly cselekményekre is, melyek rögtönitélő eljárás alá tartoznak, amennyiben emiatt nem kell tartani a rögtönitélő eljárást meghiúsító késedelemtől. Ez a rendelkezés lényegében a BP. 318, §-ában foglalt eshetőséget tartja szem előtt (anyagi halmazat), azzal az eltéréssel, hogy az eljárásnak más cselekményre való ily kiterjesztése miatt a tárgyalás elnapolásának nincs helye. A terheltnek rögtönbíráskodás alá nem tartozó egyéb bűncselekményeit azonban figyelmen kívül kell hagyni, (37, §, 2. bek.) A rögtönitélő eljárás céljából és főelvéből folyó további eltérés még, hogy a tettestársak és a bűnrészesek kipuhatolását ugyan szem előtt kell tartani, de emiatt a vádlott ellen az ítélet meghozását és végrehajtását elhalasztani nem szabad. Legnevezetesebb eltérés azonban az, amit a rendelet 38. §-a az ítélethozatalra vonatkozólag tartalmaz, amelynek nemcsak perjogi, de lényeges anyagi jogi jelentősége is van. A tárgyalás befejezése után ugyanis a rögtönitélőbiróság zárt tanácskozást tart s itt ,,ha a terheltet a rögtönitélő eljárás alá tartozó valamely bűntettben egyhangúlag bűnösnek nyilvá-