Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Háboru és büntetőjog

19 mástól a végső érdekekben ugyan miben sem különböző, a közvetlen célokban s működési körökben azonban eltérő, de azért mégis összefüggő és egymásra támaszkodó, — társadalomra válik szét. Az egyik a harctéren tevékeny s a nemzet becsületéért, létezéséért s jövőjéért küzd: életét, vérét kockáztatja és áldozza fel a létező és jövendő össztársadalom, sőt — mint a jelen világháborúban a mi harcosaink a szövetséges német haderővel együttműködve — az emberiség jobb, erkölcsösebb és becsületesebb jövője érdekében, — a másik — az otthonmaradottak tömege — viszont minden gondolatával és cselekvésével — saját érdekében is — arra van kötelezve, hogy a katonai hadműveletek sikerét biztosítsa és minden oly cselekménytől tartózkodjék, mely azoknak kedvező lefolyását zavarhatja vagy meghiusithatja. Sőt, — tekintettel arra, hogy a jogrendnek és a közbiztonsági állapotoknak a fegyveres erő működésével látszólag semmiféle kapcsolatban nem álló zavara is kihatással lehet a háború eredményére — fokozott mérvben terhel mindenkit az a különben is fennálló kötelesség, melynél fogva óvakodni kell mindennemű jogsértő s a társadalmi élet rendes menetét megbolygatni alkalmas cselekménytől. — Ezek a — polgári társadalmat terhelő — kötelességek a kivételes állapotokra való tekintettel, kivételes szankciókat és szabályokat igényelnek, melyek a vonatkozó viszonyok természetéhez képest majd a magánjogba (moratórium), majd a polgári perrendtartásba (keresetindítás tilalma; v. ö. idevágólag Wittmann Mór: A moratórium és a peres eljárás cimű cikkét az Ügyvédek Lapja 1914. évi augusztus 29-én megjelent 35. számában), majd a köz-, illetve közigazgatási jogba (v. ö. a HBT. 10. és 11. §§-ai alapján az egyesületi-, gyülekezési- és sajtójog szabályozása tárgyában kibocsátott 5479. M. E., 5481. M. E. és 12001. I. M. E. sz. rendeleteket), majd a büntetőjogba szögellenek. A büntetőjogi szabályok némelyike az anyagi jogot, másika a büntető eljárást érdekli, de valamennyinek az a célja, hogy egyfelől a fegyveres erő hadműveleteinek és egész működésének sikerét kockáztató büntetendő cselekményeket lehető gyors eljárás során szigorúan megtorolja, másfelől a jogrendet s a közbiztonsági állapotokat a kötelességeiket fel nem ismerő és büntetendő cselekményeket elkövető zavaró elemekkel szemben fokozott védelemben részesítse. 1. Az anyagi büntetőjog a most említett célból felölel bi-