Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A becsületsértő cselekményekről. [2.r.]

14 elriasztása végett illették őket a „huncut" kifejezéssel, tehát nyilván jogos védelemben voltak. Az animus injuriandi kérdése egyszer zavarba hozta kitűnő kriminálistánkat Wlassics Gyulát is. Még 1882-ben történt, hogy hatásköri összeütközésben kelt több minisztertanácsi határozat ismertetvén, a verekedés és a tettleges becsületsértés közötti határvonalat nem tudta másként meghatározni, mint az animus injuriandi segítségével (BTK. 27. k. 369. 1.). Az uralkodó felfogással ezt nehéz összeegyeztetni, de mégis alig lehet itt nélkülözni. Az adott esetben a közölt tényállásból csak annyit lehet kivenni, hogy a vádlott a sértettet „megverte." Ez történhetett sokféle okból, többek közt animo injuriandi is, de történhetett animo ccrrigendí, retorquendi, jocandi, defendendí és mindazon számlálatlan indulatokból, melyekkel a régi jó praktikusok az emberi gyarlóság tényeit magyarázni, az igazságot megtalálni igyekeztek, és amelyekre nézve még Glaser is, ki az uralkodó tan híve, kénytelen ccncesiókat tenni.41 Van egy hatalmas jogterület, hol a becsületsértő cselekményeiknél kiváló szerepe van a jóhiszemnek. Ez az óangol. Alapelve az, hogy valamint igaz tényeket is lehet mondani erkölcstelen ckckból és célból, úgy nincs kizárva, hogy a legszigorúbb erkölcsösség célzatával mond az ember olyat, aminek valóságáról előre meg nem győződött és a mi útólag valótlannak bizonyúl.42 Ebből az következik, hogy a valódi becsületsértéshez vagyis a Libelhez (a Slander, mint polgári természetű tény, itt szóba nem jöhet) malice (mala fides) szükséges, mely azonban az angoloknál nemcsak a dolust, hanem a culpa súlyosabb eseteit is magában foglalja. Kizárja a mala fidest: való tényeknek közérdekből való közlése; őszintén (hcnestly) valónak hitt tényeknek törvényes, erkölcsi vagy társadalmi kötelességéből vagy jogos magánérdekből való közlése; a becsületes (fair) kritika; parlamenti közlemények és bírósági tudósítások.43 Az cbjective becsületsértő közléseknél & mala fides vélelmeztetik, mert mindenkiről fel kell tenni, hegy akarja cselekvésének természetes és rendes követ41 L. felszólalását az osztárk semmítöszsk előtt (Magyar Igazságügy 18. k. [1882.] 573. 1.). 42 Lorbeer, i. m. 119. 1. 43 Stephen, i. m. Art. 271. s.