Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

24 typusokat gyűjtötte össze a szerző és a következő csoportok szerint tárgyalja: a termet és a testtartás, valamint a testmozgás; a beszéd; a szema tekintet és a nézés; a száj, az orr; a fül, a fej egyéb részei; a kéz; a haj; a szemöldök, a bajusz és szakái, valamint az egyéb sajátosságok és a különös ismertetőjelek, különösen pedig a tetoválás. A beosztásból is látszik, hogy a szerző igen helyesen Bertillon rendszerét követi, ami azonban helyessége mellett egyúttal egy nagy nehézséget is rejt magában. Jól tudjuk, hogy ez a rendszer annyira komplikált és részletező, hogy csupán egy nagy város jól felszerelt rendőri intézményei és jól képzett rendőri közegei mellett alkalmazható, azonban nálunk és különösen a vidéken ennek a rendszernek csak egy praktikus és könnyen érthető egyszerűsítése utján az vezethető be a gyakorlatba. A szerző léhát csupán a főbb typusokat veszi, de ezeket jól választja meg, másrészt megjelölésükben kifejezéseit is, helyesen és mindenki által érthetően választotta meg, ugy, hogy a könyvecske teljes mértékben a gyakorlat igényeinek megfelelőnek mondható. Ennélfogva a magunk részéről nem mulaszthatjuk cl annak, a nézetünknek kifejezést adni, hogy a könyvecskét a szerző rendszere szerint a gyakorlat számára megszerznedőnek tartjuk, vagyis, hogy célszerűnek tartanok, hogy a személyleírás kezelése, miután az hézagpótló, ugy az igazságügyi, mint a rendőri és csendőri közegeknél bevezettetnék. Dr. Kármán Elemér. BELFÖLDI LAPSZEMLE. A Jogállam szeptemberi füzetében dr. Bitben László, a gyűjtőfogház főorvosa, egy cikkében azért száll sikra, hogy a vagyon elleni bűntettekbe és magzatelhajtás bűntettébe visszaesőkkel szemben a határozatlan ideig tartó szabadságvesztésbüntetés alkalmaztassék. A Jogtudományi Közlöny f. évi 30. számában dr. Faluhelyi Ferenc, kir. törvényszéki jegyző tollából jelent meg cikk, a büntelőparancs foganatosításáról. A 32. számban Sándor József brassói kir. törvényszéki biró, a pártfogó tisztviselők megválasztásának kérdését fejtegeti. A 33., 34., 36. és 38. számban dr. Kármán Elemér bűnügyi intézetnek hazánkban való létesítése kérdésével foglalkozik. A 34. számban Vaikó Pál kir. curiai biró tollából közöl cikket a sajtótörvény reformjáról. Az illusztris cikkíró e dolgozatában is a fokozatos felelősségi rendszer lelkes hívének vallja magát. Szerinte a fokozatos felelősségi rendszer eltörlésére még gondolni sem lehet. A sajtótörvény rendszere — úgymond — „élni fog tovább, hirdetni fogja a kornak s megalkotóinak dicsőségét és sajnálkozva tekint le a külföldi sikertelen próbálgatásokra, s reszketés nélkül türi azokat az apró kalapácsütéseket, melyek az alapját próbálják döngetni, s amelyre semmi esetre sem recsegéssel és összeomlással, hanem ékes csengéssel fog válaszolni." Reform gyanánt javalatba hozza, hogy oly felelős személy jelentessék be az időszaki lapoknál, akinek a lapnál tényleges funkciója is van j hogy az összes időszaki lapok megjelenése kaució letételéhez köttessék ; hogy a becsületében megsértett egyén kártalanítása kimondassék. Végül felveti azt a nagyon is figyelemre