Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

20 zösen minősített több tényálladékmegvalósitás egy bűncselekményt alkot. Eszerint ab) alatt felvetett kérdés megoldásában, ha konsequensek akarunk lenni, abból kell kiindulnunk, hogy az üzletszerűség által közösen minősitett több tényálladékmegvalósitó cselekmény egy bűncselekmény. Tehát az üzletszerű elkövetés körén belül eső egyes tényálladékmegvalósitó cselekvések önálló büntetőjogi jelentőséggel époly kevéssé birnak, mint valamely egyszeri tényálladékmegvalósitással perfectuált bűncselekménynek egyes elkövetési tagozatai. Az üzletszerű elkövetés körén belül az egyes tényálladékmegvalósitás époly kevéssé önálló bűncselekmény, mint például a betöréses lopás szempontjából az erőszakos behatolás ténye. — Ha már most az üzletszerű elkövetés által egységbe olvadó tényálladékmegvalósitások, — ezen önállótlan elkövetési tagozatok, — egyike vagy másika, és azok közül akár egy, akár több oly mozzanatokat tüntet fel, melyek az alapbűncselekménynek (még az üzletszerűségen kivül) valamely minősitett esetéi állapitják meg: az eset absolute semmiféle jogszempontu eltérést nem mutat azzal az esettel szemben, amikor az egyszeres tényálladékmegvalósitásban találkoznak többféle minősités alapjául fekvő mozzanatok; p. o. ha a lopás tényálladékának egyszeri megvalósitása esik a BTK. 336. §. 3. és 7. pontjai és 338. §. alá. A bűncselekmény itt is, ott is egy; a minősülés itt is, ott is többszörös; elvi jellegű eltérés a két eset közt nincsen, mert az üzletszerűségnél az egyes tényálladékmegvalósitó cselekvéseknek, mint az egy üzletszerű bűncselekmény elkövetési fázisainak, nincs önálló büntetőjogi jelentőségük. Ha ez a gondolatmenet helyes, akkor a kérdés tárgyává tett eseben ugyanaz az eljárás alkalmazandó, amely az egyszeres tényálladékmegvalósitó cselekmény többszörös minösülése esetében alkalmazást nyer. Az a szabály alkalmazandó nevezésen, miként a többszörös minősítés bűncselekmények többségét nem létesiti ; a bűncselekmény egységét nem bontja meg. Különböző s egymást tartalmuk szerint ki nem záró alkalmazandó jogszabályok találkoznak abban az esetben, ha valamely cselekmény bizonyos bűncselekmény tényálladékát megvalósítva, annak több minősitett esete alá esik (p. o. 336. §, 3. és 7. pont) ; az eset a valóságos törvényhalmazaté ; alkalmazandó (tulajdonképen a 95. §-ban irt elv alapján) a legsulyosabbik minősités