Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 1. szám - Észrevételek a fiatalkoruak bíróságáról szóló törvényhez
8 nak a fiatalkorú érdekében szükséges beavatkozást, . . . mert eleve általános szabályban alig állapitható meg az, hogy mi által szenvedhet sérelmet a fiatalkorú érdeke." Ne kívánjuk tehát a felebbezőtől a nézete szerint megsértett törvényes rendelkezésnek szakszerű megjelölését, hanem elégedjünk meg azzal, ha megmondja, hogy mi fáj neki. Pl. elég az, ha így nyilatkozik: nem vagyok bűnös, nem loptam, az ellenem alkalmazott intézkedés tulszigoru stb. — Nem egyszer tapasztaljuk, mily komikusan hat az, mikor a felvidéki irtványon nevelt tót parasztnak, aki a lopást következetesen tagadta, a szájába adja a bíró, hogy felebbez a BP. 385. §. 1. a) pontja alapján. Szegénynek fogalma sincs arról, mi az a BP, — Kerüljük tehát ugy a felebbezés, mint a semmiségi panasz (39. §.) elfogadásánál a formalizmust. Fölösleges kiemelnem, hogy a felsőbiróság a felebbezett vagy semmiségi panasszal megtámadott véghatározat felülvizsgálásánál a 42. §. korlátain belül a perorvoslattal élő által meg nem jelölt törvénysértéseket is hivatalból köteles figyelembe venni és orvosolni. A 36. §-bó\ nem tűnik ki, hogy a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa mikor hozzon megváltoztató és mikor megsemmisítő határozatot ? A törvény a semmiségi okok rendszerét eltörölvén, teljesen elegendő lett volna, ha a megsemmisítést arra az esetre korlátozza, midőn az alsóbíróságot tárgyalás tartására s uj véghatározat hozatalára akarja utasítani (1. min. javaslat 38. §. 2. pont). Minden egyéb esetben megfelelt volna a megváltoztatás. A 36. §. ama rendelkezésére, hogy a megsemmisitett véghatározat helyett uj határozat hozható, szükség nem volt, hiszen uj határozat lesz az is, midőn a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa a 37. §. első bekezdése értelmében a fiatalkorúak bíróságának (pl. próbárabocsátó) véghatározatát szabdságvesztés büntetés alkalmazásával változtatja meg. Még kevesebb értelme van a 36, §. amaz intézkedésének, hogy megsemmisítés esetén a fiatalkorúak bíróságát „egyes körülmények felderítésére, vagy adatok beszerzésére utasíthatja. Hisz megteheti ezt megsemmisítés nélkül ís, egyszerű közbenszóló végzéssel, amint azt a miniszteri javaslat 38. §-nak 3. pontja tervezte, amely ebből a célból a tanács egyik tagját ís megbízhatónak tartotta. Attól tartok, hogy ebben a — bár nem lényeges — kérdésben sokáig nem lesz egyöntetű a gyakorlat.