Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény néhány szakaszához

242 felügyelő hatóság (10. §.) dönt. Az igazságügyminiszternek a javaslat beleszólási jogot e kérdésben csak folyamodás esetében biztosit. (A 10. §. utolsó bekezdése.) A szigoritott dologházba utalás leghosszabb mértékét a javaslat meghatározza (tiz évben, 3. §.); ebben a koppenhágai határozattól eltér; de a feltételes szabadságra bocsátásnak a 11. és 12. §-okban foglalt szabályozása mellett a jogrend a megrögzött bűntettesek legveszedelmesebb eleme ellen is megfelelő oltalmat nyer. ad. 4. A kongresszus által eldöntetlenül hagyott kérdésben a javaslat az 1. és 3. §-okban azt az álláspontot foglalta el, hogy a biztonsági rendszabályt a büntetés mellett kell alkalmazni s a büntetés végrehajtása után kell végrehajtani. A büntetés mellőzésére annál kevésbbé találtam okot, mert a fegyház- és börtönbüntetés a társadalmat a bűntettestől időlegesen éppen ugy oltalmazza, s a bűntettest munkára éppen ugy kényszeríti, mint a biztonsági rendszabály, amely utóbbi önmagában nélkülözi a büntetés megállapításánál, illetőleg a bűnösség kimondásánál megnyilatkozó birói rosszalás általános értékű ethikai erejét. IV. A javaslat alapjául szolgáló elvek tekintetében az osztályozás, a közveszélyesség és a bűnösség, a munkára kényszerítés szüksége és joga, úgyszintén a határozatlan tartamú elitéléssel különösen érintett egyéni szabadság kérdésében azokra a fejtegetésekre utalok, amelyeket a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913 : XXI. törvénycikk javaslatának indokolásához fűztem. Ugy ezeket az alapvető kérdéseket, mint a javaslat részletesen rendelkezéseinek indokait a javaslat indokolásában fogom kimerítően kifejteni. ./' A javaslat szövege a következő: Törvényjavaslat a megrögzött bűntettesekről. 1. §. Aki fegyház vagy börtönbüntetést már három izben állott ki és utolsó büntetésének kiállása után három éven belül újból fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekményt követ el (megrögzött bűntettes), azt a biróság iéletében a szabadságvesztésbüntetésen felül szigoritott dologházba (7. §.) utalja. A dologházbautalást a bíróság mellőzi, ha megállapítja, hogy az elitélt a bűntetteket nem szokásszerüen vagy üzletszerűen követte el s ha alaposan feltételezi róla, hogy szabadulása után a közbiztonságot nem fogja újból veszélyeztetni. Mellőzi a biróság a dologházbautalást akkor is, ha a bűntettest életfogytig tartó fegyházbüntetésre itéli. Azt azonban, hogy a bűntettest megrögzöttnek kell-e tekinteni, a biróság az ítéletben ily esetben is kimondja.