Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1912 / 2. szám - A beszámítást kizáró okok az esküdtbírósági eljárásban. [2.r.]
60 lett csakis egy szavazat érvényesül — vádlott bűnösnek is fog kimondatni mindegyik biró meggyőződése ellenére.13 Nem maradtak azonban el a javaslat álláspontját támogató nyomatékos felszólalások sem. Báhr szerint a külön szavazáo a bünösségi kérdés egyes alkatelemei fölött szükségszerüleg folyik a jogászi gondolkodásból. A jogász tevékenysége az igazság felismerésére irányul, a mi feltételezi a jogviszony szétbontását egyes elemeire, és ezekre vonatkozó külön kérdések szerkesztését és azok eldöntését. Ezzel ellentétben a politikai gyülekezetek tevékenysége az akarásban központosul, mely csakis bizonyos eredményre céloz. Azoknak a biráknak szavazata, kik kisebbségben maradtak a tanácsban, csakis aggályt képvisel és a mily kevéssé az egyes, ki egy határozott állítás mellett különböző okokat kétségeseknek tart, azokat összegezni és ilykép az egész állítást valótlannak fogja tartani, ép oly kevéssé szabad egy tanács kebelében összegezni a szavazatokat, melyek bizonyos tényeket nem tartanak beigazoltaknak és ilyképen a végső conclusiot megtagadni. A ki az esküdteket a Gneíst-féle rendszer szerint megszavaztatja, politikai testületet és nem birói hatóságot csinál belőlük; de akkor helyesebb volna nem is azt kérdezni tőlük, vájjon bünös-e vádlott, hanem inkább azt, vájjon kívánják-e vádlott megbüntetését. Végül a javaslat ellenzői és támogatói között lefolyt beható eszmecsere után, a bizottság többsége nem tartotta megengedhetőnek, hogy a beszámítást kizáró okok (dementia, vis, legitima defensio, terror] külön kérdések tárgyai tétessenek, mert ezek mint a bünösségi kérdés nemleges elemei a főkérdéssel együtt döntetnek el és különösen a jogos védelemre és annak tulhágására vonatkozó kérdések szerkesztése a gyakorlatnak le nem küzdhető nehézségeket okozott. A bizottság kisebbsége azonban a javaslat rendezéséhez ragaszkodott,1" mert a tapasztalt tanúsága szerint a kérdéses esetekben gyakoriak a félreértések, melyek a kérdések speciálizációja által elkerülhetők. Különösen a jogos védelemnél az egyes esetek jogi megbirálásának nehézségei kívánatossá teszik a különkérdés feltevését. Az általános 13 Hahn, Materialien. I. 927 s köv. 1. 14 V. ö. a bizottság jelentését Hahn i. k. II. 1569. 1.