Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 2. szám - A beszámítást kizáró okok az esküdtbírósági eljárásban. [2.r.]

56 sitja a főkérdést.10 Nem azt kérdezik: „bünös-e a vádlott" stb., hanem: „bebizonyittatott-e, hogy vádlott stb. („Ist der Ange­klagte überführt".)'1 Végül a beszámítást kizáró okokra vonatkozó külön kérdés­nek a német javaslat már azért is helyt adott, mert csak ez uton 1U A javaslat 253. §-ának második bekezdése: „Wird über einen Um­stand, welcher dei Strafbarkeit ausschliesst, eine Nebenfrage gestellt, so kann die Hauptfrage mit anderen als den im § 251 vorgeschriebenen Worten beginnen." 11 A württembergi perrendtartás Löwe szerint (Strafprocessordnung, 12. kiadás, 696. 1.) leghelyesebb és legcélszerűbb módon szabályozza a fő­és különkérdés közötti viszonyt. E törvény 366. §-a így szól: „Tritt wáhrend der Verhandlung ein Thatumstand hervor, der die Strafbarkeit der in dem Anklagebeschluss enthaltenen Handlung entweder ausschliessen oder auf­heben würde, so muss für den Fali, dass die Hauptfrage bejahrt werden sollte, zugleich eine zweite dahingestellt werden, ob gedachter Thatumstand er­wiesen seí." „Die Hauptfrage ist hier, wenn jener Thatumstand die Strafbarkeit ausschliessen würde, nur dahin zustellen." ,,ob der Angeklagte die Handlung, welche den Gegenstand der An­klage bildet, begangen habe" „der weiteren Frage aber, für den Fali íhrer Verneinung, die dritte anzufügen" „ob er sich demnach des ihm zur Last gelegten Verbrechens schuldig gemacht habe." Ennek mintájára az olasz eljárási törvény 495. Art. is, mindazokban az esetekben, melyekben külön kérdést intéznek beszámítást kizáró okra vonatkozólag, három irányban eszközölteti ki az esküdtek határozatát. Elő­ször meg vannak-e győződve, hogy vádlott elkövette a terhére vett cselek­ményt? Másodszor: meg vannak-e győződve, hogy vádlott oly állapotban volt-e, mely a beszámithatóságot kizárja? Harmadszor: esetleg az elnök meg az általános kérdés intézett hozzájuk („la puestione sulla esistenza del fatto ín genere") — azaz: ha a főkérdésre igenleges, a különkérdésre nemleges volt a válasz, még a bünösségi kérdés külön is eldöntendő az es­küdtek által. így értelmezi a törvényt az ottani bírósági gyakorlat és a doctrinában is a harmadik (a tulajdonképeni bünösségi) kérdés eldöntését az esküdteknek tartják fenn. „Checché sí faccia e si dica, la questione della colpevolezza deve rimanere integra alla giuria sepur vuolsi man­tenere puesta instituzione; la quale, o dev'essere accetatta com' é, coi suoí pregi e difettí, ovvere francamente ripudíata. Non avvedo la legge vietato di comprendere nella terza questione la domando intorno la colpevolezza, non é lecito introdurre tale divieto per via di interpretazione, surrogandó cosi la guirispondenza al legislatore, e starpando le ali ad una grandé istu­tízione." Gíuseppe Borsani e Luigi Casoratí codioe di procedúra penale italiano, V. 426. 1. — Mily alapon mondja tehát a magyar bűnvádi perrend-

Next

/
Thumbnails
Contents