Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Múlt és a jövő

5 magyar törvény, csak 1886-ban lépett életbe. Mégis semmi kétség, hogy a magyar törvény keletkezése idején a büntetési rendszer, de különösen a fiatalkorú bűntettesek és a visszaesés szabályozásánál már lehetett volna szakítani az eddigi régebbi európai codexeknek azzal a felfogásával, mely büntetési rendszerében a tett objectív jogi értékelését aránytalanul előtérbe helyezte. Többen már az uj tanok hatása alatt a codexnek bizonyos rendelkezéseit inkább subjectív irányban iparkodtunk magyarázni. A törvény szava, indokolása erre több helyütt támpontot is nyújtott. Maga a mester azonban hűen, csaknem mereven ragaszkodott az objectív felfogás következtetéseihez. Az akkori nagy német objectívísta jogászok fényes logikai díalectíkája szembetűnő hatással volt Csemegíre. De félt is attól — hogy esetleg az objectív elméleten rést ütve, az önkényes felfogás előtt tág kapu nyílnék. O azonban mindig a tudós komolyságával és türelmével fogadta a mi ellenészrevételeinket. Nem rőstelt az irodalmi vitán felül napokig vitatkozni velünk, mert meg akart győzni álláspontjának helyességéről. Nincs nálunk eléggé méltatva az a nagy érdem, mely Csemegí homlokára hervadhatlan babért füz. O nemcsak törvénykönyvet alkotott, irodalmi iskolát teremtett, de bírói működése is magasra emelte a judícatura színvonalát. Ezért, midőn a Büntető Jog Tára uj alakban uj tartalommal, uj feladatokkal áll a mai kor követelményeinek szolgálatába, méltó, hogy elismeréssel emlékezzünk meg arról a nagy büntetőjogászról, aki nemcsak maga is felkereste dolgozataival a Büntető Jog Tárát, de ha emlékezetem nem csal, nagy részben annak létesítését is ő tette lehetővé. Vegye csak valaki kezébe azt a gyakorlati kézikönyvet (az anyagi büntető jog), melyben Németh Péter a szaklap 40-ík kötetének mutatóját kapcsolatban az anyagi büntető jog összes ma érvényes forrásaival nagy szorgalommal gyakorlati kézi könyvvé dolgozta ki — az látni fogja, mily becsületesen töltötte be ez a gondosan szerkesztett szaklap a maga elé tűzött feladatot. De tapasztalni fogja azt is, hogy ez a szaklap mégis inkább csak gyakorlati irányt követett. Nálunk mindenesetre hézagpótló, ha a gyakorlati igényeket sem mellőzve ezentúl a büntető jog tudományos müvelésére teljesen önálló külön szaklap áll rendelkezésre. Ezért csak örömmel üdvözölhetjük a nagyobb feladatokra kész uj vállalkozást. A büntető jog tudománya az egész világon sem régi