Bírák és Ügyészek Lapja, 1918 (9. évfolyam, 71-77. szám)

1918 / 77. szám - A hivatali mellékjövedelem kérdéséhez

585 A külön birói státus tervezete. Az egyes fizetési osztályokba jutás alapja a kinevezés. A fizetési osztályokon belül a magasabb fizetésre a jogosultság a szolgálati idő alapján ajneghatározott idő elteltével külön igazgatási intézkedés nélkül áll be. VIII. VII. VI. V. IV. III. 11. I. Joggyakornok Jegyző Törvényszéki biró, járásbiró, államügyész, táblai elnöki titkár ítélőtáblai biró, járásbíróság elnöke, állami főügyészhelyettes, törvényszéki tanácselnök, curiai elnöki tanácsos, ügyészség vezetője Curiai biró, táblai tanácselnök, törvényszéki elnök, központi járásbíróság vezetője, főügyész, budapesti törvszék II. elnöke, legfőbb áll. ügyészhelyettes Curiai tanácselnök, táblai elnök, legfőbb államügyész Curiai II. elnök Curia elnöke' Joggyakornok az a jogvégzeit egyén, kinek doktori diplomája nincs. (A doktori diploma kellétől ideiglenes jegyző.) A joggyakornok fizetést (s lakáspénzt) és nem segélydíjat élvez. a) Ideiglenes jegyző. Doktori diploma, mint minősítési kellék. Kineveztetésétől kezdődő 2 évig ideiglenes és elbocsájtliató. Fizetése magasabb, mint a joggyakornoknak. b) Végleges minőségű jegyző az, aki ebben az állásban 2 évet eltöltött. Fizetése ugyanaz mint az ideiglenes jegyzőé, lia azonban bírói képesítést BZerzett, a diploma keltétől magasabb íizetést búz. Ha pedig a birói képesítés megszerzésétől számítolt 3 év alatt önhibáján kívül biróvá ki nem nevezik, megkapja' a birói kezdő fizetést s mindaddig, inig birói állást nem nyer, az I. foly. birák számára megállapított korpóllékokban részesül s kinevezés esetén a birói állásba a korpótlékokkal megnagyobbodott Íizetést veszi át. Az első folyamodású biró kezdő fizetése minden betöltött 3 évi szolgálati idő után ugyanazzal az összeggel emelkedik. A korpótlék összege akként állapítandó meg, hogy az első folyamodású biró, aki magasabb birói állást el nem ér, a 3b éves szolgálali ideje végén elérje körülbelül a curiai birói kezdő fizetést. Ez lehetővé teszi azt, hogy a biró kifogástalan szolgálat mellett ujabb kinevezés nélkül is anyagilag boldogulhasson, másrészt pedig azt, hogy a magasabb állásoknál a selcctió a kiválóság alapján kérésziül vihető legyen a kevésbé alkalmas birák anyagi sérelme nélkül. A kezdő fizetés és a 3 éves flzetésemelkedés összege megfelelően nagyobb, mint az első fokon. Az összeg megállapításánál arra kell figyelemmel lenni, hogy az ide sorozott azok a birák, akik a IV. fizetési osztályba be nem juthatnak, külön kinevezés nélkül elérhessék körülbelől azt a Íizetést, amely 9 évi szolgálali idő után a IV. fizetési osztályra esik. Ha valaki oly időben neveztetik ki a magasabb osztályba, amidőn már az alacsonyabb fizetési osztályban nagyobb fizetése volt, az itteni kezdő fizetésnél ezt a fizetést viszi át s a 3 évi szolgálat után, mely a korábbi fizetési osztályban történt legutolsó előléptetéstől számítandó, részesül a magasabb korpótlékban. Magasabb kezdő fizetés és magasabb :'. éves korpóllék, mint az V. osztályban. A korpótlék akként állapítandó meg, hogy az ide sorozott biró szolgálati ideje végén külön kinevezés nélkül lehetőleg elérje a III. osztályra megállapított kezdő fizetést. - Egyébként az V. osztálynál kifejtett szabályok érvényesek. Magasabb fizetés s az első 3 éY letelte után magasabb korpóllék. Tekintetlel arra, hogy ebbe az állásba idős birák jutnak, és hogy a kezdő fizetés tekintélyes, nincs értelme a 3 éves korpótlékoknak. Ezért az első 3 év eltelte után beállott tizetésemelkedésen kívül a további emelkedés kizárandó. Magasabb és változatlan fizetés. . Magasabb és változatlan fizetés. 4 árakat játszi könnyűséggel fizették meg és fizethetik. Vegyék igénybe, ha szükséges másodsorban azokal, akiket ez a háború új mellékkereselekkez segített. De kímélje a kormány azokat, akiknek ebben a háborúban csak a terhekből, csak a nélkülözésekből jutott ki. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk Nagyméllóságodhoz, méltóztassék odahatni, hogy a birák, ügyészek, jegyzők és joggyakornokok a ruharekvirálás alól mentesíttessenek. Előterjesztésünkre a következő választ nyertük, melyből kitűnik, hogy az igazságügyminiszter úr eredményesen járt közbe a népkormáuynál: 55,447/1918. I. M. IV. A ruhák igénybevétele tárgyában hozzám intézett beadványra van szerencsém az Országos Birói és Ügyészi Egyesületet értesíteni, hogy a bíróságok és államügyészségek tagjai, valamint a segédszemélyzet ruháinak az igénybevétel alól való mentesítése iránt előterjesztett kérelmet a Magyar Népköztársaság kormánya nem találta ugyan egész terjedelmében teljesíthetőnek, de a köztisztviselők helyzetének különös méltánylásával azokon a kedvezményeken felül, amelyeket csekélyebb készlet ideiglenes mentessége tekintetében, valamint négy rend ruhából egynek netaláni igénybevétele esetére a köztisztviselőkre is megállapított, ezek részére egy fekete szalon- vagy zsakettruhának az igénybevétel alól való végleges mentesítését is elhatározta. A hivatali mellékjövedelem kérdéséhez. A közhivatalnok legtermészetesebb mellékjövedelmeit a kiküldetési díjakból húzza, mert ezek ellenértékei annak a fáradságnak, amit a közhivatalnok államérdekből azáltal fejt ki, hogy székhelyén kívül teljesít hivatali tevékenységet. A kiküldetési díjakból minden takarékos tisztviselő megtakarít valamit és ez a tisztességesen szerzett váltakozó megérdemelt mellékjövedelem — bármily csekély is — épen oly örömet szerez a tisztviselőnek, mint a szabad pályán működő fix fizetéshez nem kötött munkásnak a maga keresete. A Birák és Ügyészek Lapjának 74. számában dr. Stadler Endre helyesen mulatott reá arra, hogy a törvényszékek és a táblák bírái —- vizsgálóbirák kivételével — ebben a mellékjövedelemben nem részesülnek. A birák említett hátrányos helyzetén legalább kis részben a« alább írt módon segíteni lehetne, amely mód egyúttal a kincstárnak hasznot, a közönségnek előnyt szerezne és a birák továbbképzését is elősegítené. A Bp. 291. §. akként rendelkezik, hogy a törvényszékek székhelyükön kívül csak az igazságügyminiszter engedélyével tarthatnak tárgyalást. Ez a szigorú megszorítás okozza, hogy valóságos ritkaságszámba megy az, ha a törvényszék büntető tanácsa vidékre kiszáll. Viszont a Fb. végrehajtásáról intézkedő 56000/913, I. M. R. 56. §-a megengedi, hogy a fiatalkorúak birája a hatósága területén levő járásbíróság székhelyén tarthat tárgyalást, ha a tárgyalandó ügyek vagy kihallgatandó személyek nagyobb számánál fogva, vagy más fontos okból célszerűnek mutatkozik. A fiatalkorúak bírái általában élnek is a nekik biztosított joggal és ezzel a kincstárnak bűnügyi költségekben jelentékeny összeget lakarílanak meg. Azok az okok, amelyeknél fogva célszerű az, hogy a fiatalkorúak bírái a járásbíróságok székhelyein tárgyaljanak, a törvényszék hatáskörébe utalt rendes bűnügyekre is fenforog. Semmi lényeges akadálya nincs annak, hogy a törvényszék büntető tanácsa is járásonkint csoportosítsa az ügyeket és hónaponkinl szükséghez képest többször is váltakozva az egyes járásbirósági székhelyekre tűzze ki a tárgyalásokat. A bűnügyeknek a járásbirósági székhelyeken való tárgyalása több előnnyel jár. A büntető főtárgyalás nem annyira jogi vitákkal, hanem a vádlottak és főleg a tanuk kihallgatásával telik el. A tanuknak a törvényszéki székhelyre való beidézése felelte költséges és mindenesetre többe kerül, mint a kiszálló három biró, egy ügyész és egy jegyző napidíja és útiköltsége. A kincstárra tehát előnyös a büntető tanács kiszállása. A főtárgyalásra vidékről idézetteknek igen nagy könnyebbséget szerez, ha a távoli törvényszéki székhelyre való utazás helyeit a közeli járási székhelyre mehetnek. A felek pedig ügyvédi díjakban érnek el jelenlékcnv megtakarítást, A vidéki tárgyalás az ügyek gyors befejezését is elősegíti és ezzel újabb költségmegtakarítást eredményez. Sokszor megtörténik, hogy egyes vádlottak vagy tanuk lekésnek a vonatról és emiatt a tárgyalást el kell napolni. A közeli járásbirósági székhelyre az ilyen idézettek gyalog vagy kocsin még bejöttek volna. De az elmaradt feleknek vagy tanuknak, avagy a tárgyalás során bejelentett új tanuknak rövid úton való előállítása is sokkal könnyebben történhetik meg a járási székhelyeken, mint a központban. Juhász Andor ítélőtáblai elnök a Jogászegyletben «A birói szer-