Bírák és Ügyészek Lapja, 1918 (9. évfolyam, 71-77. szám)

1918 / 75. szám - Előterjesztésünk a táblabirák várakozási idejének leszállítása iránt - A törvényszéki jegyzők továbbképzése

580 sérelmet, de másfelől a vádiolt egyéniségét, a bűncselekményt előidéző lelkiállapot indítékait. Arról, hogy a biró a vádlott terhére szolgáló adatokat meglátni, felkutatni, csoportosítani és érvényesíteni tudja, előkészítő szolgálatunk gondoskodott akkor, amikor lehetővé tette bírósági joggyakornokoknak és jegyzőknek szolgálattételre a kir. ügyészséghez beosztását (4600/1899. I. M. sz. 11. §-a); de arra, hogy a vádlott javára szolgáló adatokat is meglátni, felkutatni, csoportosítani és érvényesíteni tudni megtanulja, előkészítő szolgálata során alkalma nem nyílik. Az ügyészséghez beosztott jegyző — habár csak írásban — érdemleges közvádlói ténykedést végez: meghatározza a nyomozat irányát, utasítást ad a nyomozó közegeknek a vád megalapozásához szükséges adatok megszerzésére; esetleg a járásbíróság előtt önállóan ellátja az ügyészségi megbízott teendőit (4600/1899. I. M. 14. §. 2. bek.); sőt fiatalkorúak ügyésze is lehetvén (Fb. 5. §.), a fiatalkorú jövője felett is dönt. Generális elv a vádló és a vádlott (védő) ügyféli egyenlősége, és a birónevelés a vádló és védő között mégis különbséget lesz. Az 1913:L11I. t.-c. 4. §-a igyekszik ugyan ez egyoldalúságot ellensúlyozni, de ez az egy év nem mutatkozik mindenre elegendőnek, mert előfordulhat, hogy a principális irodája bűnügyi védelmek ellátására kevés alkalmat ad. Nem lehet ugyan mondani, hogy az előkészítő szolgálat e hiányos volta folytán bíróságaink a védelem szolgáltatta adatokat figyelmen kívül hagyták, de előfordul, hogy a vádlottnak nincs védője, vagy ennek figyelmét is elkerülik egyes momentumok, sokszor a vádlott nem mer vagy dacból, kétségbeesésből nem akar védekezni s ilyenkor a vád nagyon is túlsúlyban lesz. Arra kellene tehát törekedni, hogy a biró önmagától meglássa a vádlott jogos javára szolgáló körülményeket, hogy a vád támogatására szolgáló adatok nyomán és mellett nyomban feltűnjék lelkében az is, ami a vádlott cselekményét menti vagy enyhíti. Vannak emberek, akik erre születésüknél fogva képesek, de sokan vannak, akikben ez a képesség szunnyad, s ezt felébreszteni, élesíteni kellene. Addig is, amíg a közvédői intézmény kiépítésével az előkészítő szolgálaton levők ide is beosztást nyerhetnek, igen üdvös volna a már egységes birói és ügyvédi vizsgát tett jegyzőknek megengedni, hogy — amennyiben erre önként vállalkoznak — az elsőfokú bíróságok előtt, kötelező védelem esetén, díjazás nélkül büntető védelmeket elláthassanak. Ezáltal az eddig csupán a már kész adatok hű megrögzítésére szorított jegyző — a jövő birája — önálló, inicialiv tevékenységi körhöz jutna; a saját szemével kellene észrevennie a bizonyító eljárás hézagait, a saját fejével keresnie a védelem bizonyítékait és a vád Achilles-sarkait és a saját szívével éreznie a vádlott nyomorúságát és gyöngeségét. A bűncselekmény olykor komolyan felépített világfelfogások harca (Dr. Adler esete); gyakran a társadalom bűneinek gennyes váladéka és majdnem mindig egy nyomorult lélek tragédiája. Ezeket megérteni a biró igazán csak akkor tudja, ha a vádlott egyéniségéhez közel jutni alkalma volt. S ki juthat közelebb a vádlott egyéniségéhez, mint a védője? A kezdeményezőképesség fejlesztésén felül alkalom nyílnék az előadóképesség fejlesztésére is. Csodálatos, hogy ezzel előkészítő szolgálatunk egyáltalán nem törődik. Mintha a szép minden megnyilatkozása száműzve volna Justitia csarnokából. Pedig az előadási képességre nemcsak a közvádlónak és a talán nem is oly messze jövő közvédőjének, hanem a fŐtárgyalási elnöknek, sőt a polgári tanács elnökének is szüksége van. S viszont a kir. ügyészeket elsősorban az e téren is bevált jegyzők közül kellene kinevezni. Az immár egységes birói és ügyvédi vizsgát tevő jegyzőnek avédelmet ez idő szerint ellátó ügyvéddel vagy ügyvédhelyettessel egyforma elméleti képzettsége egyfelől, a Bp. 61., 64—67. §§-ainak megfelelő alkalmazása másfelől, elég biztosíték volna arra, hogy a vádlott érdekei kellően képviselve és jogai megóva lesznek; a netaláni visszaélések megtorlására pedig elegendő volna az 1897 : XXXIV. t.-c. 13. §-ának analógiája. És amint a járásbirósági eljárásban sem merült fel panasz oly irányban, hogy a járásbiró a gyakran csak joggyakornok ügyészségi megbízottat akár a vádképviselet elvállalásában, akár a vád elejtésében vagy a perorvoslatok használatában befolyásolta volna; azonképen, sőt még több megnyugvással, kizártnak kell tartani azt, hogy a nagyobb elméleti képzettséggel és szélesebb prakszissal biró vizsgázott jegyzőt akár a tanács tagjai, akár a közvád képviselője károsan befolyásolhatnák avagy e befolyást csak meg is kísérelnék. Az ügyvédi kar jogos érdekei megóva maradnának azáltal, hogy a jegyző ezen ténykedéseért díjazást, jutalmat el nem fogadhalna, másfelől a reájuk nehezedő nobile officium terhein is könnyítve volna azáltal, hogy a kötelező védelemnek a Pp. 56. és az Fb. 6. §§-aiban előírt esetei megosztatnának. Nem a bűncselekmény okozta sebek begyógyílása, nem az emberi természetben lappangó bosszúszomj kielégítése, nem is a megsértett társadalmi rend helyreállítása lebeg elsősorban célként a büntetőbiró előli, hanem a vádlott környezetének, életviszonyainak, lelki életének, sziv- és érzelemvilágának, céljainak, törekvéseinek, bajainak és szenvedéseinek megértése. Csak akkor lesz erre valóban képes is a biró, ha ismeri azokat a vizeket is, amelyek ott alant, lent a mélyben kavarognak. Ha ismeri a zajló, rohanó, bűnöző és bűnbe kergető életet. Csak a vádlott lelkén át és csak a védő lát le odáig. Dr. Horkay Gyula, miskolczi kir. törvényszéki jegyző. KÜLÖNFÉLÉK. Az igazságügyi alkalmazottak beszerzési előlegének kétszeres nyugtabélyege. Az utalványozási joggal felruházott hatóságok által kiutalványozott beszerzési előleget a 12857/1917. I. M. E. sz. rendelet 10. §-ában felhívott 3. és 4. sz. utalvány-minta szövegé szerint a közpénztárak (kir. adóhivatal, állampénztár) bélyegköteles nyugtára fizetheti ki, következéskép az egyszerre avagy részletekben felvett beszerzési előleg után az 1916: XXVII. t.-c. 2. §-ának utolsó bekezdése szerinti bélyeg lerovandó. A beszerzési előleg százalékszerűen megállapított hányadát teszi a háborús segélynek s ennek havonként esedékessé váló részleteiből utólag nyer levonást. A háborús segélynek kifizetésre kerülő ezen havi részleteiről szóló nyugták viszont a 27310/1917. I. M. E. sz. rendelet 15. §-a értelmében ugyancsak az 1916: XXVII. t.-c. 2. §-ának utolsó bekezdése szerint lerovandó bélyegilleték alá esnek. E havi részletek nyugtázása alkalmával a felvevő közalkalmazott oly összegnek felvételét is elismeri, amelynek felvételét a beszerzési előleg felvétele alkalmával már elismerte. De mert ez elismerés bélyeges nyugtával történik, azon és oly összeg után is ró le bélyeget, amely után a beszerzési előleg felvételekor már rótt le bélyegilletéket. A beszerzési előlegnek megfelelő összeg után tehát a felvevő kétszer van illetékkel terhelve: első alkalommal akkor, amikor beszerzési előlegét e címen nyugtatta; második alkalommal akkor, amikor a beszerzési előleget hányadrészként magában foglaló háborús segélyét nyugtalja. E kétszeres megterhelés méltánytalan. És ha már az igazságügyi alkalmazottak és általában más köztisztviselők fizetési nyugtái bélyegkötelesek, legalább e beszerzési előleget kellett volna mentesíteni a bélyegillelék alól, hiszen az előre felvett beszerzési előleget később drágasági pótlék címén úgyis ismételten nyugtatja, s a drágasági pótlék összege után a bélyegilletéket később úgyis lerójja a felvevő. Ugyanazok a jogforrások, amelyek a drágasági pótlékot megadták, s a beszerzési előleget intézményesítették, ez utóbbi illetékmentességét is kimondhatták volna. Dr. Horkay Gyula, miskolczi törvényszéki jegyző. A csíkszeredai osztály megalakulása. A csíkszeredai kir. törvényszék agilis elnöke szervező készségének egyik jeléül az Országos Birói és Ügyészi Egyesület csíkszeredai osztályát is tető alá hozta. Elnökké egyhangúlag Antal József kir. tszéki elnököt, társelnökké Wellmann Samu vézető kir. ügyészt, titkárrá Nagy Mózes kir. tszéki birót, pénztárossá Veress Árpád járásbirót, jegyzőkké Bene Dénes, dr. Szarvas János tszéki jegyzőket; egyben a választmány és számvizsgáló bizottság tagjait is egyhangúlag választották meg. A közgyűlésen a székfoglaló elnök részletes, a szervezeti és jogéleli aktuális kérdéseket felölelő programmot terjeszteti elő, mely az osztály működésének tág teret biztosít.* Új tagok névsora. Bigner József kir. táblai biró BudapestBartha György tszéki biró Budapest, Bocskor Antal tszéki biró Csik, szereda, lovag Eltzenbaum . Viktor tszéki biró Csíkszereda, László Géza tszéki biró Csíkszereda, dr. Zádor Béla tszéki biró Budapest, Incze Dénes jbiró Gyergyószentmiklós, Veress Árpád jbiró Csíkszereda, dr. Biba Ferenc ügyész Csíkszereda, dr. Anka György jbirósági jegyző Csíkszereda, dr. Kacskovics Géza tszéki jegyző Budapest, dr. Kalencsik Kálmán tszéki jegyző Szekszárd, dr. Kamarás Géza tszéki jegyző Szekszárd, dr. Kesztler Ede tszéki jegyző Buda* Most már a törvényszéki székhelyek közfii csupán Lőcsén nincs az egyesületnék osztálya. Lőcsei kartársaink részéről még semmi sem történt, noha felhívtuk őket a megalakulásra.