Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 65-66. szám - A birói szervezeti törvény tervezete Egyesületünkben

17 Osztályaink köréből. Örömmel közöljük, hogy veszprémi osztályún/:, amelynek működése dr. Misley Sándor osztályelnök 1914 július havában bekövetkezett halála óta szünetelt és ebben a bekövetkezett háborúnak is része volt, ismét megkezdte működését. Juraszek János veszprémi kir. törvényszéki elnök az osztály tagjait 1910 december 17-érc alakuló közgyűlésre hívta egybe. Olt lelkes szavakkal emlékezett meg egyesületi működésünk eddigi sikereiről és felhívta az egybegyűlteket a megalakulásra. Ennek megtörténtével megválasztattak: Az osztály elnökévé: Juraszek János kir. törvényszéki elnök; társelnökké: Csajághy Károly kir. törvényszéki biró; titkárrá, aki egyben a jegyzői teendőket is ellátja: dr. Ballá Ignác kir. törvényszéki jegyző; pénztárossá: dr. Kovács .Gyula kir. törvényszéki jegyző. Választmányi tagokká: dr. Bajóti Ödön kir. törvényszéki biró, dr. Beke Ferenc, Boda Antal, dr. Keresztes Ferenc kir. járásbirák, dr. Kerényi Alajos kir. törvényszéki biró, dr. Lányi Sándor kir. ügyész, Matauschek József, Mayer Károly kir. járásbirák, dr. Strausz Sándor kir. törvényszéki biró és dr. Segesdy Ferenc kir. ítélőtáblai biró. A számvizsgáló bizottság tagjaivá: Frick Mihály kir. járásbiró, Schátzler István és Szabó Sándor kir. törvényszéki birák. Uj döntvény. A m. kir. Curia I. polgári jogegységi tanácsa 1917 március hó 17-én tartott ülésén a következő határozatot hozta (14. számú polgári döntvény): Az 1907. évi XIX. t.-cikk alapján felállított kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatósága által ((illetményszabályzat)) címen hozott határozatnak az a része, mely szerint mozgósítás esetén a pénztárnak katonai szolgálatra behívott azok az alkalmazottai, kik rendes hadkötelezettségüknek már előzőleg eleget lellek és mint katonák a legénységi állományhoz tartoznak, a mozgósítás tartama alatt a pénztárnál viselt állásukat nem vesztik el és így a pénztártól élvezik a fizetésüket, esetleg egyéb illetményeikel, az Örszágos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár jóváhagyásával nem válik érvényessé, hanem az illető határozat eme részének érvényességéhez az állami mnnkásbizlosító hivatal jóváhagyása szükséges. IEODALOM. «Az árdrágító visszaélésekről szóló törvény a gyakorlatban)) címmel dr. Bálás P. Elemér, az igazságügyminisztériumban alkalmazott kir. ügyész több mint 120 oldalra terjedő könyvet írt, amely a ((Magyar Jogélet)) kiadásában jelent meg. Az elsősorban gyakorlati célokat szolgáló munka részletesen ismerteti az 1916. évi IX. törvénycikk összes rendelkezéseit. Teljes feldolgozását nyújtja a törvényelőkészílési anyagnak, a birói gyakorlatnak és a jogi irodalomban felmerüli nézeteknek, A szerző függelékként közli az 1916 : IX. t.-c. és a vonatkozó eljárási rendelet teljes szövegét is. A mű ára 5 korona. Házassági eljárás a Pp. gyakorlatában címmel dr. Révai Bódog budapesti kir. törvényszéki biró 39 oldalra terjedő tanulmányt írt, amely a ((Magyar Jogélet)) kiadásában jelent meg. A tanulmány teljes részletességgel foglalkozik a házassági per összes kérdéseivel és valóban igen hasznos útmutatásul szolgál mindazoknak, akik a házassági jog kérdései iránt érdeklődnek. A szerző megoldásai azonban nemcsak praktikusak, de helyesek is és ezért feltétlenül elismerésre tarthat számot. «Az árdrágító visszaélésekről szóló 1916. évi IX. t.-c. magyarázata)) cím alatt most jelent meg a Bűnügyi Szemle törvénytárában dr. Degré Miklós bpesti kir. Ítélőtáblai tanácselnöknek egy igazán értékes és nagy gyakorlati jelentőségű tanulmánya. A munka a törvényszövegén kívül a történeti előzményeket, a miniszteri indokolást, az időközben kifejlődött teljes judikaturát és az ezekhez fűződő igen fontos felvilágosító magyarázatokat tartalmazza. Czipott György felolvasása a nemzetiségi kérdésről. Czipott György kir. ítélő táblai bíró 1917 január hó 24-én este 8 órakor tartotta meg Debreczenben a Katholikus Népszövetségi Otthonban nagyérdekű előadását a nemzetiségi kérdésről, amely alkalommal az «Ollhon» helyisége zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. Czipott György évtizedes erdélyi tapasztalatain nyugvó tanulmányában mindenekelőtt rámulatott arra, hogy a megalkuvó nemzetiségi politika volt egyik oka az oláh betörésnek. Meggyőző érvekkel mutatott reá arra, hogy Erdélyben a magyar nyelvszigetek mennyire meggyengüllek. Kifejtelte, hogy a nemzetiségnek nem a közös nyelv, hanem a közös érzelem az alapja, aminek igazolására hivatkozott arra, hogy a dúló belviszályoktól egységes nemzetek sincsenek megkímélve. Majd elítélte az entente ama törekvését, hogy a haditérkép a nemzetiségi elv szerint alakuljon ki. Konstatálta, hogy a. nemzetiségi kérdés megoldása azért maradi el, mert nem akadt még olyan nagy konczepciójú politikusunk, aki egy hatalmas, nagyszabású magyarosító programmot dolgozott volna ki. — A céltudatos nemzetiség politika eredményezte azt, hogy a román Astra és a román Albina hatalmas erővel segítették elő céljaikat, ami befolyással volt a magyar középbirtokok pusztulására. Reámutatott az erdélyi magyar közélet destrukciójának jelenségeire és ezeket több nemzetellenes esette' világította meg. Az oláhok eredetével is foglalkozott és hiteles adatokkal magyarázta meg, hogy az erdélyi oláhság soha sem volt Erdély őslakója és hogy nem a dáciai oláhok leszármazottjai, hanem egyszerű pásztornépek voltak, akiknek az erdélyi államhatalom nem adott államhatalmi jogokat. Ismertette az 1910-dik évi román paktum főbb pontjait, jelezte azt a veszedelmet, amely ebből származott volna, ha az annak idejében létrejön. Az eladónak az az álláspontja, hogy a magyarság, különösen Erdély sorsa a nemzet jövőjével azonos, hogy a magyar supremácia kardinális jogából engedni nem szabad, azért van szükség szerinte intransingens nemzeti politikára Erdélyben. A nemzetiségi kérdés megoldása végett új birtokpolitika, iskolák államosítása és a telepítési ügy rendezésének szükségességét hangsúlyozta s mint érdekes dolgot említette fel, hogy a szászok már egy évvel ezelőtt összeírták az Amerikából hazahivandók névsorát és már eddig is 180 ezer hold birtokvásárlásra kötöttek opciót. A telepítésre nézve Erdélyben vegyes telepítést tartana helyesnek, anélkül azonban, hogy új magyar községek alakílassanak és kívánatosnak tartaná stratégiai érdekből, hogy a halárszélekre magyarok telepítessenek. Végül a népek elhikai érzékére utalva, az eszményiség erejétől és ihlelségélől várja a magyarosító politika megvalósítását és a nemzetiségi kérdés rendezését. ban 60 esetben menekült kartársaiknak és családtagjainak összesen 7947 K. 1916 szept.—febr. hónapokban pedig menekült kartársak és családtagjainak a budapesti inlernátusunkban való ellátására • felhasználtatott 9481 K 65 f. Ellátást nyert 1916 szept. havában 78, okt.-ben 63, nov.-ben 46, dec.-ben 35, 1917 jan.-ban 33, febr.-ban 20, összesen 275 menekült személy. Jelentkezés árvaalapunk jövedelmében való részesedésre. Az árvaalap érdekében folytatott gyűjtés eddigi eredménye, melyhez egyesületünk kebelében működött Vörös Keresztkórház céljaira adományozott és fel nem használt pénztári maradvány (lásd 50. sz. lapunkban közölt igazgatósági ülés határozatát) is járult, 100,965 K 87 fillért tesz ki. Reméljük ugyan hogy, kartársaink HIVATALOS RÉSZ. Pénztári beszámoló az erdélyi menekültek érdekében megindított akciónkról. Erdélyi menekültek részére érkezett Az Est három adományaként .... 11,000 K Pester Lloyd « _ 3,000 « Egyesületi gyűjtésből „ _ .... 3,731 « Összesen 17,731 K Ebből készpénzsegélyben kiadatott 1916 szept.—márc. hónapok-