Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 61. szám - A fiatalkorúak biráinak kiképzése

477 tének reformjához. Auer György: Büntetendő cselekrilény és magánjogi vétség. Ilalog Elemér: Széljegyzetek az adóskésedelem kérdéséhez az adósok és a hitelezők egyetemlegessége cselében. Baumgarten Nándor: Kereskedelmi joggyakorlatunk fejlődése. Beek Salamon: A közhatalom növekedése a magánjogban; Berger Miksa: Háború és kriminalitás. Blauncr Mór: A védelem sorsa a gyorsítón eljárásban. Dárday Sándor: Ölvén év. Degré Miklós: A büntetés felfüggesztése a bíróságok gyakorlatában. Dobi Imre: A magyar döntvényjog fejlődéséről. Dolesehall Alfréd: Katonai büntetőjog. Engel Aurél: Kartel ljudikátura. Exner Kornél: Az örökség és az ajándék illetéke, meg a közöröklés. Finkey Ferenc: A bűntelőjog haladása és a háború. Fodor Ármin : Polgári peres eljárásunk története az utolsó ötven esztendőben. Friedmann Bernát: Magyar bűnügyi törvénykezés. Gallia Béla: Fejezetek a váltójogi gyakorlat fejlődésének történetéből, (iold Simon: Biztosítási jogunk fejlődése. Graber Károly : Meghatalmazottak és ügyvédek jogi állása a polgári perben. Günther Antal: Nemzeti jog. Harrer Ferenc: Közigazgatásunk niulija és jövője. Haupt Albert: A bűnvádi eljárás evolúciója. Hevesi Illés: Biztosítási jogunk reformja és az újabb külföldi törvényhozás. IhVs József: A jogtörténet oktatásának fejlődése. Irk Albert: A jog értékelése. .lakobi Andor: A vis-major fogalma és a háború. Kiss Géza: A desuetudo tanához. Kiss Mór: Az utolsó félévszáz jelentősége a római jogra nézve. Kovács Marcel: A tárgyalás elmulasztása. König Vilmos: Szociális haladás és a polgári törvénykönyv javaslata. Lányi Bertalan: A kodiíikáció szervezete. MagyaryGéza: A választolt bírósági eljárás az új perrendben. Mendelényi László: A jogegység érdekébén használható perorvoslat intézménye a gyakorlatban. Menyhárth (íáspár: Polgári törvénykönyvünk javaslalának nemzeti jellege. Mészlény Artúr: Adalékok a végrehajtás jogtörténetéhez. Nagy Ferenc: A háború és a nemzetközi váltójog. Pap József: A jogsegély, különös tekintettél a nemzetközi vonatkozásokra. Plósz Sándor: A bizonyítási teherről Reiehard Zsigmond: A méltányosság a biztosítási joggyakorlatban. Reitzer Béla: Igazságügyünk renaissance-a. Sándor Aladár: A rendelkezési és tárgyalási elv a polgári perben. Schüster Rudolf: Az ipari alkalmazottak találmányai. Sebess Dénes: A jelzálogjog fejlődésének irányai. Siehcrmann Bernát: Az osztrák forgalmi jognak legújabb eltérései. Szálai Emil: Szemére Bertalan szerzői jogi törvényjavaslala. Szászy Béla; Az alapítvány lélrcjövelelének kérdése a birói joggyakorlatban. Szászy-Schwarz Gusztáv: A polgári törvénykönyv és a háború. Szehlirmay Ödön: A csődtörvény alkalmazási módszerének pszichoanalízise. Szilágyi Artúr Károly: A katonai büntetőjog területi hatálya. Szladits Károly: A törvényleien gyermekek öröklési joga birói gyakorlatunkban. Szokola Léo: A magyar gyámhatóság fejlődése. Sztits Miklós: A lény- és jogkérdés halárai körül. Teller Miksa: Az ügyvédi kar helyzete a mull század közepén. Térfy Gyula': A magyar birói és ügyészi szervezel fejlődése az utolsó ötven év alatt. Wclf Vilmos: Régi írásokból. KÜLFÖLD. Német, bírák a harc téren. A Deutsche Riehterzeitung 1916 július, szeptember, október és november hónapokban megjeleni számaiban foglalt összeállítás szerint újabban 70 kartárs szenvedett hősi halált és 139-en részesüllek vitéz magatartásukért legfelsőbb kitüntetésben. HIVATALOS RÉSZ. Jelentkezés árvaalapunk jövedelmében való részesedésre. Az árvaalap érdekében folytatott gyűjtés eddigi eredmenye, melyhez egyesületünk kebelében működölt Vörös Keresztkórház céljaira adományozott és fel nem használt pénztári maradvány (lásd 50. sz. lapunkban közölt igazgatósági ülés határozatát) is járult, 90,550 K 66 fillért tesz ki. Reméljük ugyan, hogy kartársaink az eddigi buzgalomhoz hasor.lj n fogják a gyűjtést folytatni és hogy így árvaalapunk még tetemes i sszéggel fog szaporodni, mégis igazgatóságunk abból indul ki, hogy az eddig egybegyűlt összeg kamata alapul szolgálhat arra, hogy a reászoruló özvegyek és árvák ebből megfelelő lámogalásban részesedjenek már most, amikor arra tálán a legnagyobb mértékben rá vannak szorulva. Éltől az állásponttól vezérelve ezennel felhívjuk a háborúban eleseit kartársaink (biró, ügyész, jegyző, joggyakornok) özvegyeit és árváit, hogy amennyiben támogatásra reá vannak szorulva, igényjogosultságuk igazolása mellett kérvényüket egyesülelünk igazgatóságához (Budapest, L, Ráth György-utca 20.) mielőbb nyújtsák be, hogy kérelmeik tárgyalhatók és elinlézhelŐk legyenek. A részlelekre nézve egyesületünk titkári hivatala, vagy lapunk szerkesztősége készségei^ ad felvilágosítást. Árvák jelentkezzenek ingyenes nevelésre. Igazgatóságunk elhatározta, hogy árvaalapunk jövedelméből ingyenes helyeket létesít budapesti főiskolai internálusunkbau. Felkérjük léhát az igényjogosultakat, hogy indokolt kérvényeiket egyesületünk igazgatóságához sürgősen nyújtsák be. Perselyek beküldése. Az összes bíróságokat, ahova annak idején perselyekel küldöltünk szét internátusunk javára való gyűjtés céljából, ezennel felkérjük, hogy a náluk levő perselyeket, akár vezetett a gyűjtés eredményre, akár nem, egyesületi központunkba (I., Ráth György-utca 20.) mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Továbbképzés. Egyesületünk beszlerczebányai osztálya ez év első negyedében a következő ismerelterjeszlő előadásokat tartolta : Január 8-án: Székely János tszéki biró: Csődönkívüli kényszercgyezség. Január 15-én: Dr. Fekele István tszéki jegyző: Vízjogi törvény (1885 : XXIII., 1913 : XVIII,). Január 22-én :' Kiszely Kornél kii-, járásbiró: Kisajátítás (1881 : XLL, 1913: XXIX., 1914:XXV.), Január 29-én: Dr. Némelhy Andor kir. ügyész: Háborús törvénvek (1912 : LXIIL, 1914: IV., 1915 : XIII. és XIX.) és Gregor Kálmán vezető kir. ügyész: Árdrágító visszaélésekről szóló törvény. Február 5-én : Dr. Szuchy .1. Boldizsár jbirósági jegyző: Örökösödési törvény (1894: XVI.). Február 12-én : Szakmáry Gyula tszéki biró: Közveszélyes munkakerülőkről. Fébr. 19-én: Koritsánszky József tszéki biró: Birtokrendezés. Február 26-án: Dr. Bittera György jbirósági jegyző: Végrehajtási novella (1908: XLL t.-c, egybekapcsolva az 1912: XII. t.-c. 2(5—28. és a Ppé. 31—38. §-ával. Március 4-én: Dr. Répászky Béla tszéki elnök: Uj váltótörvény. Március 11-én: Zachár István vezető járásbiró: Polgári törvénykönyv lörv. jav. Kötelmi jog. Szerződések. Belépések egyesületünk he. Újabban a következők léplek be egyesületünkbe: dr. Izsák Gyula kir. cüriai biró Budapest, dr. Felbér Gyula főügyész Pécs, dr. Rákosi Imre konstantinápolyi konzuli főtörvényszék elnöke Pécs, dr. Szlavek Ferenc táblabíró Budapest, Talabér István táblabíró Bpest, dr. Hornyay Ödön nyug. táblabíró Budapest, dr. Bajkay Endre Iszéki biró Budapest, dr. Vass Antal tbiró Pécs, dr. Guta József aljárásbiró Munkács, dr. Müller Miksa József jegyző Munkács, dr. Gazda Ödön jegyző Szilágycseh, dr. Benedek Kálmán jegyző Budapest, dr. Vaday Viktor jegyző Pécs, dr. Mihalkovich János jegyző Ipolyság, Zloch Károly joggyakornok Budapest, dr. Margóts András joggyakornok Beszterczebánya. Felhívás osztályainkhoz. Alapszabályaink értelmében osztályaink évente újjáalakulnak és ez alkalommal új liszlikart is választanak. Felkérjük osztályainkai, hogy a megalakulásról felvett jegyzőkönyvet, valamint a megválasztott tisztikar névsorát az év kezdetén sürgősen küldjék meg egyesületi központunknak, hogy az év során az osztályokkal való érintkezés az osztály vezetőivel lehetséges legyen. Felhívás az osztálypénztáros urakhoz. Alapszabályaink szerint az egyesületi tagok tagdíja január hó elsejével válik esedékessé. Tekintettel, hogy immár az év vége felé közeledünk és így feltehető, hogy osztálypénztárosaink a tagdíjakai kai-társainktól már beszedték, felkérjük az oszlálypénztáros urakat, hogy úgy a lefolyt évre vonatkozó, mint esetleg az előző évre vonatkozó, de eddig még be nem terjesztett elszámolásokat az év végéig központi pénztárunkhoz beküldeni szíveskedjenek. Az erdélyi menekültek segélyezési akciója. Hovatovább mindinkább többen jutnak abba a kellemes helyzetbe, hogy az erdélyi betörés folytán elhagyott családi tűzhelyeiket, újból felkereshetik és békés életükei folytathatják. Ennek folytán inlernálusunkban elhelyezett erdélyi menekültjeink is lassan elhagynak bennünket, eltávoznak tőlünk, és üressé lesz az általunk részükre második ollhon gyanánt felajánlóit intézmény. — Ez idő szerint, még 45 erdélyi meneküli tartózkodik nálunk, legtöbbnyire kartársaink családtagjai, miután a családfő a legtöbb cselben már újból elfoglalni székhelyén hivatalát. Az erdélyi menekülteket, úgy mint eddig, részben készpénzbeli adományokkal, részben az ellátás részbeni vagy teljes elengedésével, vagy természetben nyújtott ellátással támogattuk. Összesen 92 kartárs nyert tőlünk támogatást 14,176 K 06 f érték erejéig. Az erdélyi segélyezési akcióhoz újabban hozzájárullak «Az Esti további 3000 koronával. Az állami alkálin ázottak gyermekeinek nevelését előmozdító segítségek. Aminl már többször említettük, a m. kir. kormány 1916. évi 2550. M. E. sz. rendeletévé] elhatározta, hogy az állami tisztviselők állal az 1912. évi LXV. le. rendelkezései értelmében fizetendő nyugdíjjárulékok egy részét az állami alkalmazottak gyermekei nevelésének előmozdítására fordítja. A m. kir. miniszterelnök a nevelési segítségek adományozásának és az ezzel kapcsolalos s a rendeletben egyenként megjelöli igazgatási leendőknek ellátására a m. kir. miniszterelnökségben adományozó bizottságot létesített. A bizottság a m. kir. miniszterelnök által kinevezett, elnökből és előadóból, a Budapesten székelő m. kir. miniszterek és a legtöbb állami számvevőszék elnökének eg\-eg\