Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 59. szám - A végrehajtók új fuvardíjszabályzata. Életbelépett 1916. május 1-én

abszoíutc nem szerez. Á gyakorlaton levő birójelöltek érdekében, — bogy kiképzésük minél szélesebb, a birói eljárás minden árnyalatára kiterjedő lebessen, — én a győri kir. törvényszéknél követelt metódust tartom igen helyesnek és felette célszerűnek, ott a birójelöltek hetenként tanácsokba lesznek beosztva és váltakozó rendszer szerint dolgozzák fel az egyes birák kurrenciáit. Amint a birójelölt a megkívánt gyakorlatot befejezte, vizsgára bocsájlhaló. Azokat a birójelölteket, akik a birói vagy ügyvédi, avagy mosl már az egységes ügyvédi-birói képesítést megszerezték a szükséghez képest önálló működési körrel felruházva, a kilencedik fizetési osztályba sorozva biró-helyettesekké kellene kinevezni. Ezzel a reformmal el lehetne törülni végleg az albirói státust és a birói státus most már mindenben simulna a jogi pálya másik két csoportjához, ahol a szervezeti novella óta ügyvédhelyettesek, régebb idő pedig közjegyzőhelyeltesek fungálnak. A biróhelyetteseket azután a király a nyolcadik fizetési osztályba bírákká nevezné ki. Azok a birójelöltek, akik a birói álláshoz megkívántató képesítést megszerezték — abban az esetben is kinevezendők lennének biróhelyettesekké, ha a kilencedik fizetési osztályban a létszám telve lenne, de ezek a biróhelyeltesek a tizedik "fizetési osztályban élvezett fizetésükhöz 000 kor. képesítési pótlékot kapjanak. Még egyel. Mindennek a közérdekű kívánságnak a teljesítését, megvalósítását az igazságügyi kormánytól várjuk. Azonban van egy olyan moincnlum is, amelynek a reformját maga a birói kar viheti csak keresztül. Értéin ez alatt a birói nevelést, a birójelöltek gyakorlati kiképzését. Hogy ha a birói kar féltékeny a függetlenségére, — mint ahogyan fontos közérdek is az, hogy a bíró független legyen, mi több, nálunk bizonyos tekintetben alkotmánybiztosíték számba is megy az; — akkor a birói karnak fokozottabb mértékben kellene gondoskodnia arról, hogy a birójelölteket is független birákká és ne hivatalnokéul berekké nevelje. Gerinces, önállóan gondolkodó, meggyőződéséhez szilárdan ragaszkodó, véleményét megfontoló, de abban aztán kitartó bírákat pedig csakis úgy fog a birói kar a birójelöltekből nevelni, ha kollégiális bánásmód mellett birói munkával foglalkoztatja őket csak, kellő oktatásban részesíti őket, munkáiban a sablont, az utánzást üldözi, önálló gondolkodásra ösztönzi őket, a tőle eltérő véleményt — ha tárgyilagos — becsüli, a meggyőződését tiszteletben tartja és annak munkáját becsüli sokra, akiben tudást, jogérzéket, jogászi helyes gondolkodást, tehetséget vél felfedezni. Dr. Saskeőy József. A végrehajtók iij fuvardíjszabályzata. (Életbelépett 1916 május 1-én.) A budapesti kir. törvényszék elnöke 1910. El. I. C. 47. sz. intézkedésével a következő új lüvardíjrendeletet léptette életbe: A budapesti központi és a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróságoknál alkalmazott bírósági végrehajtók által hivatalos kiküldetéseik alkalmával felszámítható fuvardíjak tárgyában az 1875: IX. t.-c. 5. §-a alapján a következőket rendelem: 1. §. A végrehajtató közbenjölte nélkül teljesítendő eljárásoknál egyszeri kiküldetésért a helyszínére és \issza a végrehajló fuvardíjat számíthat fel, amelynek összege: a) Budapest székesfőváros pesti részének bármely területére és budai részének a jelen rendeletben meghatározóit belső területére 1 K 20 f; b) Budapest székesfőváros budai részének várbeli területére 2 K; c) Budapest székesfőváros budai részének bármely külső területére 2 K 00 fillér. 2. §. Az 1. §. a) pontjában említett budai belső terület alatt a jelen rendelet szempontjából azt a területet kell érteni, amelynek határai: egyrészt a Dunapart, másrészt a Hajógyárutca, Fő-tér, Kórház-utca, Velence-utca, Vörösvári-út, Bécsi-út, Seregély-utca, Szépvölgy-utca, Ürömi-köz, Karmelita-utca, Kilátás-utca, Mecset-utca, Margit-utca, Zivatar-utca, Intézet-utca, Heltai Ferencutca, Ezredes-utca, Retek-utca, Városmajor-utca, Kékgolyó-utca, Enyedi-ulca, Alkotás-utca, Budaörsi-út, Csend-utca, Hadnagy-utca és Horgony-utca, továbbá egyrészt a Dunapart, másrészt a Kelenhegyiút, Mányoki-utca, Ménesi-út, Átlós-úti tér és a Verpeléti-utca. Az Í4 §. b) pontjában említett várbeli terület a megfelelő közigazgatási kerületnek felel meg. Az 1. §. c) pontjában említett budai külső terület alá tartozik a székesfőváros budai részének a jelen §. első bekezdésében meghatározott területén kívül fekvő bármely helye. 3. §. A végrehajtató közbenjöttével teljesítendő eljárásoknál, ha a fél vagy képviselője a végrehajtó fuvarját veszi igénybe, a bírósági végrehajtó — a közbenjáró fél fuvarköltségét is beleértve — egyszeri kiküldetésért a helyszínére és vissza fuvardíjképen felszámíthat: a) az 1. §. a) pontjában említett területre 1 K 80 fillért; b) az 1. §. b) pontjában említett területre 2 koronát; c) az 1. §. c) pontjában említett területre 3 K 90 fillért. 4. §. Ha a bírósági végrehajtó egy ügyben egy napon egymásután több helyen teljesít eljárást, az 1. és 3. §. alapján egyszer felszámítható fuvardíjon felül még minden egyes további eljárás után fuvarpótdíjképen felszámíthat: az 1. §. esetében 60 fillért, a 3. §'. esetében 90 ííllért. Ha iíy esetben a végrehajtó különböző körzetekben teljesít eljárást, az illető körzetekre nézve irányadó fuvardíj télelek közül alapdíjul a legmagasabbat számíthatja fel. 5. §. A Szl. Margit-szigetre való kiszálláskor az 1., a 3. és 4. §-ban meghatározott díjakon felül a végrehajló maga és segédje után a szigeti belépődíjat (jelenleg személyenkinl 25 fillér) felszámíthatja, ha azt tényleg lerónia kellett. 6. §. A végrehajló által alkalmazón segédnek, úgymint a becsüsnek, kikiáltónak vagy az ezeket helyettesítő közegnek az eljárás alatt felmerüli fuvarköltségéi a bírósági végrehajtó köteles viselni és ezt fel nem számíthatja. 7. §. Ha az utazás a fél alkalmatosságán vagy költségén történt, a végrehajló fuvardíjat nem számíthat fel. 8. §. Ez a rendelet 1916. évi május hó 1. napján lép éleibe. Budapest, 1916. évi április hó 13. napján. Félix, elnök. KÜLFÖLD. A birói egyesületekre váró feladatok a jövőben. A Deutsche Richterzeitungban olvassuk, hogy a porosz birói egyesület fölhívást intézett összes tagjaihoz, amelyben jelzi azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása a háború befejezése után a birói egyesületeknek feladata lesz. Kiemeli ez a felhívás annak a fontosságát, hogy a felvetendő kérdések egyes részleteivel már mosl foglalkozzanak a karlársak, hogy ezáltal a kellő időben már megfelelő anyag álljon az egyesületek vezetőségeinek rendelkezésére. Utal a felhívás különösen arra, hogy a háború tartama alatt kiadott törvények és rendeletek végtelen nagy tömegének csak egy része lesz olyan, amelyek a békeidőben fenntarthatók lesznek. Megfontolóra kell tehát venni, hogy melyek legyenek azok a törvények és rendeletek, amelyeknek fenntartása indokolt. Több mint valószínű, hogy a háború után a törvényhozás politikai és gazdasági kérdések megoldásával lesz elfoglalva és új igazságügyi törvények hozatala nem lesz időszerű és legfeljebb arról lehet beszélni, hogy átmeneti inlézkedéseket kell lenni, amelyekre a szükséges előkészületek Németországban már folyamaiban vannak. Ezekkel a kérdésekkel már most kell foglalkozni, mert amilyen hamar jött a háború, épp oly hamar jöhet a béke is, akkorra pedig a bíráknak és az ügyészeknek is tisztában kell azzal lenni, hogy melyek a legfonlosabban megoldandó feladatok és hogy a megoldás milyen irányú legyen. Ily kérdésekkel különösen alkalmas, hogy a birói egyesületek egyes osztályai foglalkozzanak. További nagyon fontos kérdés a háborúban eleseit birák és ügyészek családjának mikénti támogatásának kérdése. Az a segítség, amit ezen a téren az állam nyújt, bármennyire szép is, kétségtelenül nem elegendő. Megfontolás tárgyává kell tehát tenni, hogy miféle eszközök azok, amelyekkel az az alap, amelyből az elesettek özvegyei és árvái támogatást nyernek, a szükséges összegre inegnagyobbíthatók. Ezidőszerint nem látni ugyan előre, hogy a háború után a külügyi politika hogyan fog alakulni, mégis nagyon valószínű, hogy azok, akik a háborúban mint fegyverbarátok együtt működtek, a háború után is egymás érdekeit kell, hogy támogassák. Minthogy pedig igazi barátság és szövetség csakis olyan népek között lehetséges, akik egymáshoz vonzódnak és akik egymást megbecsülik, nagy szerepe lesz a jövőben annak, hogy a gazdasági és politikai barátságban élő népek egymásnak a jogát ismerjék. Szükségesnek tartja tehát, hogy a magyar bírákkal megfelelő összeköttetés kerestessék és ez a jogi közeledés is a népek barátságos együttműködését megkönnyítse. A bajor birák és ügyészek személyi viszonyai 1915-ben. Az 1915 nov. 1-i állapotot tartva szem elolt, Bajorországban 1465 biró és 146 ügyész volt alkalmazásban. Az összesen 1611-el kitevő állások közül 2216% a magasabb rangú állások közé tartozik. Ha figyelembe vesszük, hogy Bajorország lakossága körülbelül 7 2 millió, úgy 4914 lakosra esik í biró, míg Németországban az 1910. évi népszámlálást véve alapul, 6129 lakosra jut 1 biró. Az 1915. év során 15 biró lépett nyugalomba, 1 bírót berendeltek az igazságügyminiszteriumba s 1 bírót kineveztek a Reichsgerichthez. Meghalt 19 biró, ezek közül 3 a harctéren. A nyugalmazott és elhalt birók száma tehát 34-et tesz ki, akik közül 10-en értek el magasabb állást. A kinevezések száma 93-at tett ki. Az igazságügyminiszler 1913 nov. 26-án lett az a kijelentése, hogy az egyes állásokban eltöltött idő hosszabbodni fog, azóta is, sajnos, valóra váll, mert a bajor birák kinevezési viszonyai valóban siralmasak. HIVATALOS RÉSZ. Akciónk az erdélyi menekültek érdekében. Alig tértünk magunkhoz abból a nagy felháborodásból, amely minden magyar hazafit a legnagyobb mértékben elfogott Románia aljas támadása miatt, máris világos volt előttünk, hogy egyesülelünk-