Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 52. szám - Minima non curat praetor

404 ez 43,318 ügynél 133,180 perez, a Schöífen tölt szintén 10 perczet az ügy elintézésével, ez ugyanannyi ügynél két Schöffent véve alapul, 266,360 perez. Az ügyész minden ügyre 10 perczet szán, ez 133,180 perez. Ugyanennyi időt vesz igénybe a jegyzőkönyvvezető munkája is. Az a biró, a ki az ilélelet irásba foglalja, minden ügyre 10 perczet szán, ez szintén 133,180 perez. A fellebbezési bíróság nál a bíróság elnöke egy ügyre 20 perczet szán, ez 2044 ügynél 40,880 perez. A két tanácstag ugyanannyi munkáját űgyelembevéve, ez 81,760 perczet jelent. Az ügyész szintén 20 perczet szán egy ügyre, ez tehát 40,880 perez. Ugyanennyi időt jelent a jegyzőkönyvvezető munkája is. Az ilélelet irásba foglaló biró az irásbafoglalásra ügyenként 10 perczet szán, ez már 20,440 perez. A legfelsőbb bíróságnál a főtárgyalás elnöke darabonként 30 perczet számítva, 2670 perczet vesz igénybe. A két tanácstag ugyanilyen alapon 10,680 perczet és az ügyész és jegyzőkönyvvezető fejenként 2670 perczet. Az Ítélet irásbafoglalása 20 perczet véve alapul, 1780 perczet jelent, Összesen kijön tehát 2.329,742 perez. Ez, 300 munkanapot számítva évenként, kerek 16 esztendőt jelent. Ha már most még arra is kiterjeszkedünk, hogy a bíróságok munkája hány írott oldalra terjed ki, akkor megállapíthatjuk, hogy azzal 653,312 oldal lesz tele, az pedig 45.274,216 köbemt jeleni. Ebbe azonban az idézések és egyéb mellékes munkák nincsenek beleszámítva. A mi a költségeket ílíeti, erre kartársunk pontos adatokat nem tud nyújtani, csak azt említi meg, hogy minden egyes tanú átlagban 5 márka megtérítést igényel és ha minden ügynél a vádnak és a védelemnek csak I -1 tanúját vesszük számításba, ez 153,620 márka kiadást jelent. Ha ezeket az adatokat az egész német birodalomra kiterjesztjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a német birodalomban előforduló kihágások elintézése 460 évet <vesz igénybe évenként és csak a tanuköltségek évente 1.536,200 márkái tesznek- ki. Végül, hogy a német birodalomban ezen csekély fontosságú ügyek elintézése évente 240,000 Schöííent vesz igénybe. Mindezekből Frank kartársunk azt a tételt vonja le, hogy ccAll zu viel ist ungesumb. KÜLÖNFÉLÉK. Vaikó Pál. Az a gyakran használt szólam, hogy a Curiát érzékeny veszteség érte, sohasem volt tartalmilag annyira való, mint Vaikó Pál elhunyta alkalmából. Mint biró mintaképe volt a széles tudású, világos fejű, szép előadású, éles ítélőképességű és kiváló jellemű magyar bírónak; mint a sajtóügyek referense — egyelőre legalább — alig pótolható ürt hagyott maga után a Curián. Nagy munkabírása és tehelsége lehetővé lette, hogy tudományosan is foglalkozzék, de csak olyan kérdésekkel, a melyekkel szerelelt is foglalkozni. Talán ezért olyan sikerüllek és meggyőzőek czikkei és tanulmányai. Ezeknek méreteit messze felülmulta a ((Sajtóról szóló törvény magyarázata* czímű műve, melyet 1914-ben adott ki a Magyar Jogászegylet könyvkiadó vállalata. Lapunkat csak néhány hónappal ezelőtt tisztelte meg egy czikkével, melyben talpraesett megjegyzéseket tett a szervezeti törvényjavaslatra. Halála egy ritka szép pályát szakított kelté, gazdag reménységeket semmisített meg és egy gyönyörűen élt családi élet boldogságát törte széjjel. A milyen osztatlan szeretel és tisztelet vette körűi éleiében, olyan általános és őszinte gyász borult koporsójára. Emlékezetét fájó szívvel fogjuk megőrizni. A bírói áthelyezhetőség. Köztudomású, hogy az 1912. évi LIV. t.-cz. 83. §-a úgy intézkedett, hogy a kir. törvényszéknél vagy kir. járásbíróságnál alkalmazott Ítélőbíró a polgári perrendtartás életbeléptelését megelőző és követő egy-egy, összesen tehát két évi időtartamon belül más bírósághoz áthelyezhető. Minthogy a Pp. 1915 január hó 1-én lépett életbe, megállapíthatjuk, hogy a hivatkozott törvény hatálya 1916 január l-jével megszűnt és hogy így a bíráknak hivatalból a biró akarata ellenére való áthelyezhelős »ge megszűnt. Annak idején egyesületünk erélyesen állást foglalt a birói függetlenség és így a birói álhelyozhetetlenség -védelmére. Örömmel konstatáljuk, hogy aggályainkat a mostani igazságügyi kormány is honorálta, mert — legalább tudtunkkal — a törvényben nyert felhatalmazással tényleg csak a fennforgó szükséghez mérten élt. Erre a kérdésre legközelebb még részletes adatok kapcsán visszatérünk. A budapesti kir. törvényszék lanácsvezetőinek elvi jelentőségű megállapodásai. A per megszüntetése iránt előterjesztett kérelem elintézése. A peres felek által közös kérvényben tett azt a bejelentést, hogy a kérvényben előadott valamely okból (pl. mert bíróságon kívül kiegyeztek), vagy pedig megokolás nélkül a pernek megszüntetését kérik, a felperes részéről a pertől elállásnak, az alperes részéről pedig ehhez hozzájárulásnak kell tekinteni. Az ilyen tartalmú kérvény elintézéséül a bíróság a pert végzésileg megszűntnek mondja ki és az esetleg kitűzött tárgyalási határnapot hatályon kívül helyezi (Pp. 186., 187. §§.). — Fe'folyamodás a nem fellebbezhető járásbirósági perekben. Azokban a polgári peres ügyekben hozott végzések ellen, a melyekben a törvény a járásbíróság Ítélete ellen a ielcbbezésl kizárja, felfolyamodásnak sincs helye. Ki kell venni e szabály alól — az 50 koronái meg nem haladó értékű perekben is — azokat a végzéseket, a melyek ellen a törvény kifejezetten egyfokú felfolyamodást enged (pl. a Pp. 216., 296., 302.,' 314., 346., 349., 356., 357., 364., 435., és 674. §§. eseteiben). — Eljárás a csődnyitási ügyekben. Csődnyitási ügyekben a kir. törvényszék határozatait tanácsban (zárt ülésben) hozza (Tüsz. 134. §.). A csődtörvény (1881 : XVII t.-cz.) 84. és 248. §-aiban említett ((tárgyalás)) alatt a Pp. 254. §-ában szabályozott meghallgatást kell érteni. Az ügygondnóki kirendelések és az ügyvédi kamara A budapest' kir. törvényszék az ügyvédi kamarának az ügygondnokok kirendelése újabb szabályozása tárgyában tett javaslalára a következőkben foglalt állási: A budapesti kir. törvényszék birói kara a kamarai javaslatnak helyes intentióit átértve ós mindendenben méltányolva, a birói hatáskörében rendelkezésre álló minden törvényes eszköz felhasználásával kiván. ezután is odahalni, hogy ügygondnoki megbízásokban az ügyvédi karnak erre érdemes tagjai lehetőleg arányosan és a méltányosság követelményeinek kellő szem előtt tartásával részesüljenek. Ennek lehető megvalósítására irányuló törekvésében a bíróság feladatát jelentékenyen meg fogja könnyíteni a kamara állal összeállítandó tájékoztató jegyzék, a melyben vezetéknevük kezdőbetűje szerinti sorrendben felsoroltatnának a budapesti kamara területén működő mindazok az ügyvéd urak, a kiket az ügyvédi kamara ügygondnoki tisztségre . ajánl. Ezenkívül czélszerű voina a bírósággal külön közölni azoknak az ügyvédeknek névsorát is, a kik az ügygondnoki liszt betöltésében akadályozva vannak vagy 'odanyilatkoztak, hogy ügygondnoki tisztségre nem tartanak igényt. Az időközönkínt kijavítható és kiigazítható ilyen tartalmú jegyzék megküldését a kir. törvényszék szívcsen fogadja és ezt az ügygondnokok kirendelése alkalmából a legnagyobb figyelemben kívánja részesíteni. A kii. törvényszék birói kara azonban a birói szabad mérlegelési jog érintése nélkül saját, kebelében megoldandó feladatának tekinti olyan bizalmas jellegű részletesebb megállapodás létesítését és olyan eljárás egyöntetűvé tételét, mely a legalkalmasabb lesz annak az előmozdítására, hogy az ügygondnoki megbízások adása a kamara jegyzékének figyelemre méltatásával és az ugyanazon bíróságnál történt ügygondnok -kirendelésére is tekintetlel lehetőleg arányosan és az ügyvédi érdekeknek is lehető teljes érvényre emelésével történjék. A háborús bűnper. Virág Béla törvényszéki elnöknek lapunk 51. számában hozott c czímű kitűnő czikkébe két sajnálatraméltó sajtóhiba csúszott be. A czikk első oldalán a jobb hasábon alulról a harmadik bekezdés így kezdődik: ((Csak kémkedési szándék leheteti)), holott helyesen ccNem kémkedési szándék leheléit)) letl volna .szedendő. A másik sajtóhiba a 394. oldal bal hasábjának 12. bekezdésében van. A szöveg így szól: ((Most még csak arról számolok be. hogy a gybp. kifonoltánt) slb. hololt a kéziratban ez a mondat a következő. ((Most még csak arról számolok be, hogy a gybp. kiforro'tariD slb. Mindkét értelemzavaró sajtóhibát ezennel kiigazítjuk. A Jogtudományi Közlöny jubileuma. A napokban ülte meg a Jogtudományi Közlöny fennállásának 50 éves fordulóját. Az alkotmányos sera beköszöntétől kezdve mostanáig egyforma lelkesedéssel és szakszerűséggel tárgyalta és tartotta felszínen a mindenkori viszonyok aktuális kérdéseit. A jogfejlődés és jogalkotás irányításában minden időben ki vette részéi és maradandó becsemléket hagyott hátra e téren. Nagy és fáradságos munka volt az, a mit a jogirodalom terén az elmúlt 50 év alatt a Jogtudományi Közlöny kifejtett és ezért nemcsak a szerkesztőket, hanem egyszersmind az előkelő és kiváló munkatársakat is dicséret illeti. Meg kell különösen említeni Dárday Sándor, Fayer László és Balog Arnold vjolt, valamint Vámbéry Rusztem mostani szerkesztő fáradhatatlan, szakszerű tevékenységét, a kik a lapot állandóan fejlesztve, magas színvonalon tartották, illetve tartják. Laptársunkat a mostani jubileum alkalmával a legszivélyesebben üdvözöljük és kívánjuk, hogy eddigi sikerekben gazdag múltja ugyanúgy folytatódjék a jövőben. A polgári törvénykönyv a bíráknak. Egyesülelünk évek óla küzd azért, hogy nemcsak összes bíróságaink, hanem egyszersmind minden egyes biró rendelkezésére bocsáltassanak az Ítélkezéshez szükséges törvények és rendeletek. Tényleg, az utóbbi években ezen a téren is némi haladás volt észlelhető. Most egy