Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 55. szám - A felfolyamodás hatása a per befejezésére

421) 3. midőn a beperelt átlós végzéssel a perből elböcsáj Iható, az etbocsájtó végzés ellen a Pp. 92. §-a szerint helye van leifolyamodásnak, tehát a kértlés jogerős elbírálásáig nem állapítható meg a tényleg marasztalandó fél személye ; 4. a szegénységi jogot megtagadó, megvonó és az uiófizelést elrendelő végzés ellen a Pp. 123. §-a szerint, a biztosíték visszaadását elrendelő határozat ellen a Pp. 128. §-a szerint helye van írlíolyamodásnak, tehát ha ezek a kérdések az Ítélethozatal előtt merüllek lel, azok elintézéséig a per be nem fejezhető; 5. a peres eljárás felfüggesztését elrendelő, valamint a felfüggesztés megszüntetését megtagadó végzés ellen a Pp. 230. §-a szerint fel folyamodásnak van helye; igaz, hogy ez az Ítélethozatalt nem tolja ki,- mert az eljárás nem folyik, de a perek befejezését (Tiisz. /Í8. §-ának második bekezdése) hátráltatja; 0. a tanút költségben marasztaló, a marasztalást kérelemre hatályon kívül nem helyező, a tanút vallomástételrc, okirat felmutatására kötelező, a harmadik személynek tanuként leendő kihallgatását elrendelő, a szakértőt költségben elmarasztaló és a szakértői illetményekét megállapító végzések ellen a Pp. 290., 297., 302., 303., 308., 34j*T, 357. és 30-4. §-ai szerint felfolyamodással lehel élni, és mivel mindezek a kérdések a bizonyítási anyagra, a pernek tárgyalási és egyéb költségei megállapítására fontossággal birnak, azok eldöntése előtt a perben ítélet nem hozható. A Pp. 544. és 457. §-ai szerint hozott, a mulasztás következményeit megtagadó, az igazolási kérelmet visszautasító vagy az igazolást, megtagadó végzések ellen, a tanács elnökének büntető intézkedései (Pp. 240. és 213. §-ai) ellen, a pénzbírságot kiszabó (Pp. 32., Ili., llá., 175., 222,,.336. §-áÍ), a pénzbüntetést kirovó (Pp. 29.6., 303., 357. §-ai) végzések ellen beadott felfolyamodások habár az azok elbírálásához szükséges eredeti iratok a Tüsz. 80. §-a szerint a fellblyamodási bírósághoz fel is lerjeszlendők, az érdemi intézkedést nem gátolják. Módjában áll ugyan a Pp. 333. §-a szerint, az elsőfólyámodású bíróságnak, hogy a felfolyamodásnak maga is eleget legyen, és meri ez a perrendi intézkedés az eljárást gyorsítani és a felsőbíróság munkáját csökkenteni czélozza, az elsőbiróság lehetőén cl is fogja bírálni mindazokat, a kérdésekét, a melyeket, elvi felfogásának feláldozása nélkül cldönthel. Felvetendő kérdés azonban itt, hogylia a felfolyamodó a felfolyamodás költségeinek viselése kérdésében is határozatot kiváu. áz elsőbiróság ennek a kérdésnek elbírálásába belemtehét-e és meri a Pp. erre vonatkozólag rendelkezést nem tartalmaz, nyilvánvaló, hogy csak akkor, ha azoknak a költségeknek viselése az érdemben hozandó határozat keretében megoldható. Ennek az elvnek elfogadásával és okos keresztülvitelével az elsőbiróság a fcllblyamodások egy részét saját hatáskörében el fogja bírálni, de a hol azl nem teheti vagy nem leszi, meg kell várnia a felsőbíróság döntését, a melynek leérkeztéig a per érdemi elintézése függőben marad. Az eddigi gyakorlat a fentebbi 1—0. pont korlátai közt nem sok felfolyámodási cselei adott, mégis azok elég nagy tömege és különbözősége igen kitolhatja a perek gyorsabb beiejezhelésénck időpontját. Ennek megszüntetéséi más módon elérni nem lehet, mint olykép, hogy az összes l'elfolyamodásokal a felsőbíróságok soronkívül intézzék el, és mivel azok rendszerint egyszerű kérdések, az ellenfél azokhoz hozzá nem szólhat, és mert az Ítélőtábláknak hármaslanáesban elintézendő darabjaik száma úgyis tetemesen megesökkenl, ennek keresztülvitele sok nehézségbe ütközni nem is fog. imrefl Imre, a kaposvári kir. törvényszék tanácsvezető bírája. KÜLÖNFÉLÉK. ISirói vacsora. Múltkoriban közöltük, hogy ismét éleibe "lépüíllük egyesületünk kebelében régóta dívó azt a szokást, hogy minden hó első szombatján a kari összetartás érzése fokozásának előmozdítása végeit, vacsorára gyűlünk össze. Ezeket az összejöve: teleket - melyek a külföldön is igen alkalmasnak bizonyultak egyes, a bírói kaul közelről érintő kérdések fesztelen megbeszélésére és új, megvalósítandó eszmék felvetésére, - a kétéve kitört háború szakította félbe. Az összetartásra és együttműködésre most — e nehéz napokban nagyobb szükség van, mint valaha és (ízért örömmel állapítjuk meg, hogy kartársaink is velünk azonos felfogást vallanak, a mikor újból megkezdett vacsoráinkat nagy számban látogatják:. A vacsorákat ezculúí mindig minden hó első szombatján csle 8 órakor a Conlinental-szálloda (V., Nádor-ulcza) első emeleli külön termében tartjuk meg. Ezúton is kérjük tagtársainkat, hogy azon minél számosabban jelenjenek meg. Ilaj<lu (Jyörcjy, kecskeméti törvényszéki biró, kecskeméti osztályunk érdemes titkára súlyos szenvedések után fiatalon elhunyt, őszinte részvéttel közöljük ezen szomorú líirt derék kartársunk élete derekán történi elpusztulásáról. Hősi halált halt kartársaink. Őszinte fájdalommal és mégis hazafias büszkeséggel hozzuk kartársaink tudomására, hogy karlársamk közül Lukáchy Miklós aradi kir. törvényszéki biró, dr. Vén András dévai kir. ügyész, Kató István gyulai kir. törvényszéki jegyző, Sipeky Balázs Zsigmond pestvidéki kir. törvényszéki jegyző, dr. Vajtla^ János pestvidéki kir. törvényszéki jegyző, dr. Ambruss László csíkszeredai kir. törvényszéki és dr. Kovács János gyulai kir. jbirósági joggyakornokok hősi halált haltak a hazáért; dr. Csepely Sándor bpesli kir. központi jbirósági jbiró* pedig a harczléren szerzell súlyos betegségben hall, cl. Fonsáíjbau levő kartársunk. Dr. Balta Bé/,a, pécsi Ítélőtáblai tanácsjegyző még 1914 deczember havában szerb hadifogságba került, Szerbia elfoglalása folytán Balta Hálái Ciritavechián és Rómán ál a Róma közelében levő ciHaducidei várkastélyba vitték, a hol tisztán magyar lisztek vannak elhelyezve. Helyreigazítás. Lapunk 51—ik számában «Non multa sed mullum iusiilia1)) czímű czikkünkbe elnézésből hiba csúszott be, a mennyiben abban «zárlat és időleges intézkedéseke helyett ((elzárás és időleges Intézkedéseke fordul elő. .Ezt ezennel helyreigazítjuk. KÜLFÖLD. Német bírák a hareztéreii> A Deutsche Richlerzeitung 1916 márczius 1-én megjeleni száma szeriül újabban 6 német kartársunk halt hősi halált és 21-en nyerlek hősi magatartásukért kitüntetést. A jelzálogforoalom Poroszországiján az utolsó öt évben (1909—1913). Erről a kérdésről évente megjelenő statisztika tájékoztatást nyújt abban a tekintetben, hogy mily tőkeösszeg az, a mely jelzálogadósságokba van fektetve, valaminl képét nyújtja a földbirtokos osztály gazdasági helyzetének. A régebben megjelent kimutatások nem lellek különbségei a megterhelt ingatlanok művelési ága tekintetében, csak árrá tartalmazlak adatot, hogy a megtér beit föld városi vagy falusi in.uallan-e. Városi ingatlan alatt nemcsak a szorosan veti városokban íekvő földekel, hanem mindazokat érlelték, melyeknek városi jellegük van (elővárosok, gyárvárosok, gyógyhelyek slb.). Az ipar fejlődésével azonban ez a statisztika máinem volt megnyugtató. Ezért a porosz igazságügyminiszter 1912 aug. 26-án kelt rendeletével elrendelte, hogy úgy a jelzálogi megterheléseknél, mint a jelzáloglörléseknél a föltleket osztályozni kell, a szerint, a mint azok 1. mező-vagy erdőgazdasági czélt (vadászat, •halászat, állattenyésztés, szőllészet, tehenészet); 2. kereskedelmi és ipari czélt; 3. egyéb czélt szolgálnak vagy műveletlenek. Ez a rendelet a statisztikai adatok fontosságát igen emelte. A városi kerületekben a jelzálogineglerhelés kilelt az 1909. évben 3174*08 millió márkát, az 1913. évben 2149-51 millió márkát, a törlések száma ugyanezen idő alatt kilelt 1656*95, illetve 1416*68 millió márkát. Egész más képet nyújtanak a vidéki kerületek; olt a jelzálogmegterhelés kitelt az 1909. évben 1391*78 millió márkát és az 19 13. évben I620"42 millió márkát, a törlések száma pedig ugyanezen idő alatt 787*47, illetve 833-28 millió márkát. Együttvéve tehát a jelzálog-megterhelések 457 1*80 millió márkáról 3769*93 millió márkára szálllak le, a törlések száma pedig 2414*42 millió márkáról leszálltak 2249 93 millió márkára. Az 1913. évi statisztikából kiderül, hogy az adósságlöbblelből 51-9%, vagyis 789 millió márka a kereskedelmi és ipari csoportra, 37-1%, vagyis 864 millió márka a mező- és erdőgazdasági csoportra és 11%. vagyis J07 millió márka a harmadik csoportra esik. Poroszországban 1886-tól'1913-ig a városi kerületekben 29*43 milliárd, a vidéki kerületekben 10*95 milliárd márkával több jelzálogadósság kebelezlelell be, mint töröltetett. IEODALOM. A csődönkívüli kéiiyszéregyezség. Ezen a czímen a 4070 1918. Rf. E. sz. minisztériumi rendelt;!, az 1916. évi V. tcz. és a csŐdönkívtili kényszeregyezségre vonatkozó egyéb jogszabályok rendszeres magyarázatát adja dr. Meszlény Artúr az igazságügyi minisztériumban alkalmazott kii', törvényszéki biró, egyetemi magántanár most megjeleni 312 oldal terjedelmű könyvében. A könyv az Alhemcum irodalmi és nyomdai r.-t. kiadásában jelent meg, ára 6 K. A mindenkép hasznos könyvet kartársaink ügyeimébe ajánljuk.