Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 55. szám - Járulék figyelembe vétele az érték megállapításánál - A bírósági könyvtárakról

426 bírói czímmel és jelleggel felruházott biráit meg nem előzik. Közlük ós a kir. ítélőtáblai birói czímmel és jelléggel felruházott kii-, törvényszéki bírák közöli az 1907 :1. t.-cz. A. §. 2/,'bek. ut. mondata szerint : «a rangsort annak a legfelsőbb elhatározásnak kelte álla— pílja még, a melylyel a kinevezés, illetőleg a ezím és jelleg adományozása lörlénl)). A kir. törvényszéki tanácselnök s a kir. ítélőtáblai birói czímü és jellegű kii-, törvényszéki bíró közölt az elsőbbséget tehát kizárólag a kinevezési sorrend állapítja meg. Ez állások egyike sincs egymással szemben kiváltságos adminiszt'aiiv hatáskörrel felruházva. Nem azonosítható ez okból a kérdés mikénti eldöntésénél a kir. törvényszéki tanácselnökök állása a kir. Guria és a kir. Ítélőtáblák tanácselnökéinek állásával, miért is a bíróság vezetőjének helyettesítésénél a kir. törvényszéki tanácselnökökre nem az U. Sz. ÉH. §, i*. és 3. bekezdéseinek, hanem a 4. bekezdésének rendelkezése az irányadó. Áll ez a (étel annyival inkább, meri az E. T., melynek alapján a tanácselnöki állások szervezve lellek, 8o. §-ánal$ 3. bekezdése kifejezetten a törvényszékeknél alkalmazod iiélőbirákal jelöli meg, mint a kik közül az elnök helyettese kirendelendő, nem említi külön a tanácselnökökéi, ebből pedig kétségtelenül következik, hogy a tanácselnököt ily kivételes hatáskörrel télruházni sem kívánta. Mindezekre és a 2'1.323 ISS7. I. M. \\. 2d. §. ű. bekezdésére tekintettel, mely szerint «a kijelölésnél az igazságügyi igazgatás érdeke mellett a kinevezési sorrend is szolgál irányadóid)), a ku\ törvényszéki lanácselnök a nálánál kinevezés szerint idősebb kir. ítélőtáblai birói czimü és jellegű kir. törvényszéki bírákat csak akkor előzheti meg, ha ezt az igazságügyi igazgatás érdeke kívánja.* Zakariás htuá% tábláb'ro. Járulék figyelembe vétele az érték me<jáHapításánál. Sok szo eseit már a Pp. 476. §-a amaz intézkedésének alkalmazásáról, hogy a ajándékok, ha magukban vé\e ölvén korona értéket meghaladnak, figyelembe veendők)). Magam is kifejtetlem nézetemet erről már az «Erdélyrészi Jogi Közlöny» 49,15 ápril havi egyik számában s a járulékoknak a főköveteléshez való hozzászáinílása mellett foglaltam állást. Több véleményt olvastunk ezzel ellenkezői, sőt olyant is, a mely azt a nézetet, melyet éu is elfoglaltam, lehetetlennek tartja. Egyrészt azért, mert a kérdés tisztázásához sok szó sem felesleges, másrészt azért, mert a Pp.-nak ismételi áttanulmányozásával az ember nézele megvállozhalik vagy megcrősbödhelik, szerény szavamat isméi hangoztatom. En az újabb áttanulmányozás után korábbi véleményemben megerősbödlein. 1. Már magának a járuléknak általános jogi természete megdönti azt az ellenkező nézetet, hogy összeszámítás nélkül, csakis a járulék összege irányadó. A járulék mindaddig, a míg a főköveteléssel kapcsolatban van, mellékszerepet játszik úgy magánjogi, mini perjogi szempontból. Eddigi joggyakorlatunk is a járulékot pertárgyértéknek csak akkor vette, ha a pernek tárgyát, — akár eredetileg, akár a kereset leszállítása után — csak a járulék képezte. S igazán különös is lenne, ha a főköveteléssel együtt pereli járuléknak főszerepei adnánk s a főkövetelésnek incllékszcrepel, vagyis ha azl mondanók, hogy az ügyben lelebbezésnek, vagy szóbeli felebbezési tárgyalásnak, vágy felülvizsgálati kérésnek van helye, mert a járulékokra nézve ennek van helye s nem azt mondanók, hogy azért, mert a követelésre a járulékokkal együtt — ezeknek van helye. Az ellenkező álláspont pedig erre az indokolásra vezetne. 2. Az összeszámítás alkalmazására vezet a törvény czélzata is, meri világos, hogy az a perorvósláloknak kiterjesztéséi czélozta. A kiterjesztés pedig az összeszámítással lesz kilerjesztőbben kérésziül vive. 3. De tovább magának a Pp.-nak rendelkezéseivel indokolom meg nézetemet: A Pp.-ban a követelések közöli, ide tartozóan kétféle megkülönböztetés van. ú. m. több különálló követelés és ugyanazon követelésnek több része, pl. főkövetelés és járulékok. Kétségtelen, hogy az általános szabály a több különálló követelésé, meri lulajdonképen csak ez esik a több követelés fogalma alá, míg a másiknál egy követelésnek többféle részéről lehel csak szó. * Ezzel a kérclissel az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület igazgatósága 191b' június lió 28-án torlott igazgatósági ülésében foglalkozóit és akkor arra az álláspontra helvezkeiletl, hogy ítélőbíró alatt a törvényszéki lanácselnök is értendő. S:erk. Felállíthatjuk tehát azl a tételt, hogy a mit a törvény több különálló követelésre rendel, azt egy követelésnek többféle részére is rendeli. A Pp. 7. §-ának utolsó bekezdésében az van, hogy ha valaki ugyanabba a keresellevélbe több követelést foglal össze, «az ériékel össze kell számítania. Gondolkozzunk tehát felelte, hogy ha a törvény több követelésnél ezt rendeli, vájjon ugyanama követelésnek többféle részénél, más rendelkezést kell-e alkalmazni? Különösen alkalmazható-e más rendelkezés a 8-. §-nak; a 7. §. után nyomban következő ama rendelkezésére tekintettél, hogy a főkövetelés mellett járulékként követeli haszon, kár és költség az ériékmégállapításban nem számít, az e rendelkezés mellett már itt is számításba vehető más járulék, pl. kötbér, foglaló slb. számításba vételénél? Vagyis oldjuk meg azt, hogy már az elsőbirósági eljárásban is, a Pp. §-ának második bekezdése alá nem tartozó s így számításba veendő járulékot miképen kell számításba venni? Alig hiszem, hogy ezekre a járulékokra nézve lenne olyan vélemény, hogy ezek a főköveteléshez nem számítandók hozzá, hanem az értéknél csakis azoknak értéke külön jön tekintetbe. Már pedig a ki azon a nézeten van, hogy ezek a járulékok a főköveteléssel összeszámítandók, annak él kell" ejtenie azt a nézetéi, hogy a 476, rendelkezésénél összeszámításnak nincs helye. Mert az előbbi kérdéssel teljesen meg van oldva a vitatott, kérdés is. Ugyanis a Bp. 476. §-a kifejezetten csak azt rendeli, hogy «az érlék megállapítására az 5— B. §-ok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a járulékok, ha magukban vévé ötven korona ériéket meghaladnak, figyelembe veendők». Tehát ez a rendelkezés világosan azl a különbségei kívánja lenni, hogy a járulékok csak az esetben veendők figyelembe, ha ölvén korona értéket meghaladnak, de ez cselben aztán még a 8. 8. második bekezdésében említett járulékok, tehát haszon, kár, költség is figyelembe veendők. Ezeknek «figyelembc vételére)) az 5—8. §-októl eltérő rendelkezés nincs, sőt kifejezetten az van alkalmazandónak rendelve. Kérdem tehát, ha már a 8. §. második bekezdésében ki nem zári járulékoknál az összeszámítást alkalmazzuk; akkor azoknál a járulékoknál, melyek a 8. §. második bekezdése által számításon kivid bagyandóknak voltak rendelve, de a t76. §. értelmében figyelembe veendők — más számítási módot alkalmazhatunk-e ? Vagy leheljük-e azl, hogy pl. már a 8. §-bán figyelembe venni megengedett kötbért mint járulékot, az ejsőbiróság előtti perérték megállapításánál, a többi követeléssel összeszámítsuk, míg ugyanazt a járulékot a felebbezési perértéknél külön vegyük figyelembe? Ezekből azt hiszem kézenfekvő, hogy a kinek nézele szerint a felebbvitelnél külön számításnak van helye, annak ezt a számítási a 8. §, szerinti értékmegállapításnál is fenn kell tartania. Ha ez lehetséges, akkor az ellennézet megállhat, ha nem lehetséges, akkor az meg van döntve. 4. Végre még csak arra kívánok reá mutatni, hogy a Pp. 476. §-nak az érlék megállapítására vonatkozó rendelkezése az 521. §-ban a felülvizsgálati kérelem megengedésére és az 545. §-ban a felülvizsgálati kérelem elintézési módjának meghatározására is, megfelelően alkalmazandónak van jelezve. Ha azonban a külön számítás alapjára helyezkedünk, akkor annak folyománya az lenne, hogy ezeknél a foknál a járulékok akkor veendők figyelembe, ha magukban véve ötszáz, illetőleg ezer korona értéket meghaladnak. En azl hiszem, hogy ha a törvényhozó ezt akarta volna, azt ki is fejezte volna. t)r. Botló Farkas. kir. törvszéki lanácselnök. * Jegyzet. Ozikkíro úr felfogását nem oszthatjuk. A I7(!. §. nyilvánvalóan c&ak azokról a járulékokról szól, a melyek a X. §. szerint a hatáskör szempontjából számításba nem jöhetnek. És a viliágukban vcvc» szavak;teljeseri kizárják a czikkben foglalt magyarázatot. * Szerk. A bírósági könyvtárakról. A mai világháborúnak egyik jelensége mái' átmenl a köztudatba : teljes fölszerelés szükséges az eredményre vezető munkához, küzdelemhez. A bíróságok is állandó küzdelmet folytatnak: az igazság kiderítésére irányuló küzdelmet. Ebben a küzdelemben a bíróságoknak fegyvérlársai: az ügyvédek. Az igazság kiderítéséhez néha csekély felkészültség is elegendő. Máskor a tudomány arzenáljának igen sok készletére van szükségünk. Ez a felszerelés, vagy időszerű kifejezéssel élve, ez a municziókészlet azonban néha fogyatékosnak mutatkozik. Hiányzik ez, majd amaz. Ilyen hiányérzetet vált ki az is, ha egy bíróságnak nincs rendszeres, jó könyvtára.