Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 54. szám - Milyen terjedelemben gyakorolhatja a háztulajdonos törvényes zálogjogát a bérlemény területén levő ingóságokra?

421 nak-e a bíróságban a rendes bírósági tagoknak. A jogi lapok nagy részletességgel tárgyalják a kérdést és utalnak annak igen nagy fontosságára, hogy a rendes bíróságok tagjainak is megfelelő szerepet kell biztosítani a választott bíróságok sorában. Milyen terjedelemben gyakorolhatja a háztulajdonos törvényes zálogjogát a bérlemény területén levő ingóságokra? Az 1908 : XLI. t.-ez. életbeléptetése óta is a helyes elvi álláspont, az lehet csak hogy: «a bérbeadó törvényes zálogjoga ma is kiterjed a kibérelt helyiségbe bevitt összes ingóságokra^), mert a bérbeadó törvényes zálogjogát már' akkor szerezte meg ezekre az ingóságokra, a mikor a bérlő a kibérelt helyiségbe beköltözött. Ha tehát a bérlő a lejáratkor bérfizetési kötelezettségének eleget nem tesz: úgy a bérbeadónak a kereset beadásával egyidejűleg joga van ahhoz, hogy az 1881: LX. t.-cz. 225. §-a alapján megkért biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalmával a bérlemény területén talált összes ingóságokat lefoglaltassa, tekintet nélkül arra, hogy: az 1908. évi XLI. t.-cz. 2. §-ának 10. pontja a végrehajtást szenvedőnek és háznépnek a háztartáshoz szükséges bútorait a foglalás alól mentesíti. Ezen jogi álláspont helyességének indokául szolgál az a lény,' hogy a háztulajdonos törvényes zálogjogát biztosítja az 1881: LX. t.-cz. 72. §-a, a mely egyszersmind e zálogjog anyagi tartalmát s annak terjedelmét is meghatározza akkor, a midőn kimondja, mikép: ((törvényes zálogjog illeti a bérbeadói a kibérelt helyiségekben levő ingóságokra fél évi bérösszeg erejéig ... és pedig arra való tekintet nélkül, hogy az ingóságok a bérlő tulajdonát képezik-e)). A végre-, hajtási törvény 72. §-a csupán azon tárgyakra nem terjeszti ki a bérbeadó törvényes zálogjogát, a melyek a bérlő birtokába törvény által tiltott módon jutottak. Álláspontom szerint az utóbb keletkezelt 1908: XLI. t.-cz. az 1881 : LX. t.-czikknek ebbeli rendelkezését nemcsak, hogy hatályon kivül nem helyezi, de még meg sem szorítja. Ez kitűnik a Vhn. 1. §-ából, a hol a törvényhozó taxatíve felsorolja az 1881: LX. t.-czikknek azon törvényhelyeit, a melyeket hatályon kivül helyez, vagy új rendelkezésekkel egészít ki, már pedig a Vhn. 1. §-ában az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-a érintve nincsen, a miből következik, hogy a hovelláris törvény alkotójának intencziója az, hogy a bérbeadónak törvényes zálogjoga a maga épségében megmaradjon. Ez a magyarázat nemcsak a háztulajdonosok érdekeit szolgálja, de a bérlőknek is javára válik különösen oly esetben, a midőn a bérbeadó előtt ismert tény az, hogy a bérlőnek nincsen hónaprólhónapra azonos összegben visszatérő — a házbéri is biztosító — jövedelme, mégis az 1.881: LX, t.-cz. 72. §-ában körülírt jog ismerete mellett ki fogja adni lakását az ily bérlőnek is s így nem jut a bérlakásban lakó, külön lakáspénz felett nem rendelkező egyén oly körülmények közé, hogy biztosíték hiányában a háztulajdonosok vele szemben bérleti szerződés kötésétől vonakodjanak. Ez kitűnik abból is, hogy a Vhn. 2. §-ának 10. pontjában nem foglaltatik oly kijelentés, mikép a foglalás alól mentesíltetteknek nyilvánított ingók még a törvényes zálogjoggal biztosított követelések iránt folyó végrehajtás során sem foglalhatók le. Ha tehát a Vhn. kedvezményt akart volna biztosítani a bérlő részére akkor is, midőn ellene a foglalás az 1881:1X t.-cz. 225. §-a alapján házbérkövetelés biztosítása végett foganatosíltatik, erről külön említést kellett volna lennie akár a Vhn. 2. §-ában, akár másutt. Ez következik abból is, hogy az 1908: XLI. t.-cz. novelláris, hiánypótló törvény, a mely önálló törvénynek, még pedig oly önálló törvénynek, mely a régi 1881 : LX. t.-czikknek — mint alaptörvénynek — a rendelkezéseit vonatkozás nélkül megszüntetné: nem tekinthető, tehát az általam elfoglalt álláspont helyessége következik a §-ok elhelyezéséből is. Ugyanis a Vhn. rendelkezéseinek ama részéből, a midőn minden egyes §. mellett kimondja, hogy az 1881: LX. t.-cz., mely §-át egészíti ki, vagy helyezi hatályon kívül: megállapítható, hogy'az új novelláris §-ok a törvénymagyarázat nézőponljából tulajdonképeii beleilleszkednek az 1881 : LX. t.-cz. megfelelő helyeire, ma már az 1881 : LX. t.-cz., a mely törzstörvénynek nevezhető — csak a Vhn. §-aival kiegészítve alkot egy komplett egészet, a mely komplett egészben a régi 51. §. helyébe lépett novellái 2. §. a kérdésben forgó 72. §.-t megelőzi s így a 72. §., egy végrehajtást szenvedőnek nyújtott kedvezmények után következő s a bérbeadó részére külön statuált magasabb jogkört biztosító törvényhely. Tehát a sorrendet tekintve az 1881 : LX, t.-cz. a maga 51. §-ával s az annak helyére lépett novelláris 2. §-al a végrehajtást szenvedőnek nyújtott kedvezményeket tartalmazza, az ezután következő 72. §. pedig a végrehajtató tágabb jogkörét írja körül. Ezen ismertetett álláspont az anyagi igazság követelményeinek is megfelel, mert a háztulajdonos a bérjövedelem után ma már tetemes adóval van megróva: hogy tehát ezen az állammal szemben fennálló kötelezettségének zavartalanul tehessen eleget az általános szabályoktól eltérő jogkörrel kellett felruházni, másként kell az ő követelését biztosítani, mint a közönséges hitelezőt, a ki sokszor könnyelmű hitelezőnek tekinthető. A fent mondottaktól következik tehát, hogy a fél évi hátralékos házbérkövetelés biztosítására vezetett végrehajtás során a bérbeadó lefoglalhatja a bérlőnek ((szükséges házi bútorait)) is, mert azokra törvényes zálogjoga van s így nem támadhatja meg a végrehajtást szenvedő bérlő előterjesztéssel a kiküldöttnek az eljárását azért, mert a házbérkövetclés biztosítása alkalmával oly házi bútorait is lefoglalta, melyek máskülönben a foglalás alól mentesek lettek volna, a miből az is következik,* hogy a kiküldött eljárása hasonló esetben hivatalból sem semmisíthető meg. Densz Sándor munkácsi kir. járásbiró.* , : : J % : — HIVATALOS RÉSZ. Jelentkezés árvaalapunk jövedelmében való > részesedésre. Az árvaalap érdekében folytatott gyűjtés eddigi eredménye, melyhez egyesületünk kebelében működött Vörös Kereszt-kórház czéljaira adományozott és fel nem használt pénztári maradvány (lásd 50. s.z. lapunkban közölt igazgatósági ülés határozatát) is járult, 66,007 K 85 fillért lesz ki. Reméljük ugyan, hogy kartársaink az eddigi buzgalomhoz hasonlóan fogják a gyűjtést folytatni és hogy így árvaalapunk még tetemes összeggel fog szaporodni, mégis igazgatóságunk abból indul ki, hogy az eddig egybegyűlt összeg kamata alapul szolgálhat arra, hogy a reászoruló özvegyek és árvák ebből megfelelő támogatásban részesedjenek már most, a mikor arra talán a legnagyobb mértékben rá vannak szorulva. Ettől az állásponttól vezérelve ezennel felhívjuk a háborúban elesett kartársaink (biró, ügyész, jegyző, joggyakornok) özvegyeit és árváit, hogy a mennyiben támogatásra reá vannak szorulva, igényjogosultságuk igazolása mellett kérvényüket egyesületünk igazgatóságához (Budapest, I., Ráth György-utcza 20.) mielőbb nyújtsák be, hogy kérelmeik tárgyalhatók és elintézhetők legyenek. A részletekre nézve egyesületünk titkári hivatala, vagy lapunk szerkesztősége készséggel ad felvilágosítást. Lisztbeszerzésünk. Budapest székesfőváros tanácsa 13,023 1916. VIII. u. o. sz. határozatával értesítette egyesületünket, hogy a tanács az 1915. évi decz. hó 4-én, B. 119,642 1915. VIII. tn. sz. a. kelt határozatának azt a rendelkezését, amelylyel a külön gabonavásárlási engedélyt nyert fogyasztási szövetkezetek, intézetek, gyári- és egyéb vállalatok által a tagjaik, illetve alkalmazottaik részére a kenyérliszt kiszolgáltatását felfüggesztette, hatályon kivül helyezi. Ehhezképest a külön gabonabevásárlási engedélylyel biró szövetkezetek, intézetek és vállalatok készletükből tagjaik és illetve alkalmazottaik részére folyó évi márcz. hó 19-éig kenyérlisztet is, azonban csakis a főváros által kiadott liszt- és kenyérjegyek ellenében és azoknak megfelelő mennyiségben kiszolgáltathatnak, tartoznak azonban az engedély-okirat kikötései értelmében a bevont jegyszelvényekkel a tanácsnak elszámolni. Igényjogosult tagjainkat tehát kérjük, hogy igényüket egyesületünk központi irodájában sürgősen jelentsék be. Egyesületbe való belépések. Örömmel közöljük, hogy egyesülelünkbe újabban beléptek: Endler Miklós táblabíró Budapest, dr. Kállay Miklós táblabíró Budapest, Kéler Gyula táblabíró Budapest, Kovács Gusztáv táblabíró Budapest, dr. Schlauch Lajos táblabíró Budapest, dr. Polgár Viktor főügyész.-h. Budapest, dr. Vargha József főügyész.-h. Budapest, dr. Strache Gusztáv ügyész Budapest, Brózik Emil törvényszéki biró Budapest, dr. Horváth Iván törvényszéki biró Budapest, dr, Lindmayer Béla tszéki biró Budapest, dr. Lissauer Lajos törvényszéki biró Budapest, Márkus Albert törvényszéki biró Budapest, Medveczky Emil törvényszéki biró Budapest, dr. Mladovits József törvényszéki biró Budapest, dr. Sándorfy Kamill törvényszéki biró Budapest, Somoskeöy Dezső tszéki biró Budapest, dr. Soós Zoltán törvényszéki biró Budapest, Szvoboda Jenő törvényszéki biró Budapest, IJzonyi Imre törvényszéki biró Budapest, dr. Gabrovitz * így a Kúria (Perjogi Döntvénytár öl. sz.), mini a budapesti tábla a fentiekkel ellenkező állásponton van, ami a vh. novella inlenczióinak jobban is megfelel. Szerk.