Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 54. szám - A magánjogi judikatura az 1915. évben. [2. r.]

419 A törvényhozó ne akadályozza a megalkotandó törvényben az éleiben előfordulható jogesetek mindegyikét, hisz ez — különösen a magánjog terén — úgy sem lehetséges, hanem csak az általános elveket állapítsa meg, a hiró azután esetenkint fogja döntéseiben az igazságos jogot és így a helyes megoldást keresni. A német judica­tura, különösen a lipcsei Reichsgerichl, évről-évre többet és többet foglalkozik a magánjog egyes téleleivel és ennek folytán a jogfej­lesztéssel. A megfelelő eredmény eltérését nagyon gátolja a jogi egyetemeknek ragaszkodása a jogtörténeti alapon átszálló ősrégi elméletekhez, á melyeknek szellemében nevelik azután az egyetemi ifjúságot. Sokkal fontosabb, ha a gyakorlati jogi pályára készülő ifjúság a ma érvényben levő jog helyes alkalmazását tanulja meg, úgy a hogy az az élet és jogviszonyokban, az emberek testében és szellemében él. Ennek megtanulása után lehel azután az egyes elmé­leti kérdésekkel behatóan foglalkozni. Mit ér pl. az a kitűnő telek­könyvi jogász, a ki soha élő telekkönyvet nem látott! Szükséges tehát a jogászok részére gyakorlati kiképző tan­folyamokat szervezni, a hol gyakorlati példák kapcsán látják és találják meg az egyes kérdések megoldását. így azután megszűnne a mostani jogi kiképzésnek az az eredménye, hogy a jogász a tör­vény alapul vételével olyan döntést hozhat, a milyent kell. Meg­szűnnének ily módon a teljesen theoretikus kiképzésnek hátrányai is. Ennek azután meglenne az az előnye is, hogy sokan, a kik a theoretikus kiképzés eredményét természetes jogérzékükkel nem tud­ták összeegyeztetni, visszatérnének a jogi pályára, a hol a megfelelő utánpótlásra úgyis nagy szükség van. Az ifjúság megfelelő kiképzésé­nek meglenne az az előnye is, hogy az egyetemen eddig elfecsérelt évek — hasznos munkával telnének el. A bajor birói egyesület müncheni osztálya most teszi közzé 1915. évi működéséről szóló jelentését. A jelentés mindenek­előtt sajnálattal emlékezik meg arról, hogy mindezideig a világháború nem ért véget. A tagok közül 80-an (26%) vonultak hadba, ezek közül 31-en lettek a német vaskereszttel kitüntetve, kelten pedig hősi halált haltak. Az osztálylagok száma 304 volt. Az osztály az egész esztendő­ben megtartoíta rendes összejöveteleit, a melyeken felolvasások, értekezések, stb. voltak. A jelentés sajnálattal jegyzi meg, hogy ezek iránt az érdeklődés nem volt megfelelő. Az áruaalapra eddig SO,(XJO márka gyűlt egybe; hadijóiékony czélokra pedig az osztály eddig 10,814 márkát gyűjtött. A müncheni osztály példája követésre méltó! A szász birói egyesület közgyűlés helyett egy úgyneve­zett ((Vertretertag»-ot tartott Dresdenben 1915 decz. 15-én. Ezen megválasztották a tisztikart. A tagok száma 799-re rúg. A harczléren elesett 26 biró, 2 államügyész, 40 assessor, ezek közül 'Jt biró és 32 assessor egyleti tag volt. Elestek ezenkívül: 61 referendar és 45 ügyvéd. Az egyesület saját vagyonából a gyűlés határozata alap­ján 2500 márkái a szász árvaalapnak és 1000 márkát a barezban megsebesült birák és hozzátartozóik támogatására utalt_ ki, -végül 1000 márkát a szász emlékalapra fordít. Noii multa, sed multum iustitiee. J. Kralt, bonni land­richífer hosszasan fejtegeti fenti czímíí czikkében (Deutsche Richter­zeitung 1915 nov. 1) annak a tételnek fontosságál, hogy mindenüvé a megfelelő emberi kell helyezni és minden embert megfelelő mun­kával kell megbízni. Majd részletesen példákkal mulatja azon ügyek egész sorozatát, melyek oly kisjelentőségüek, hogy azokkal a birói kart terhelni lulajdonképen nem is méltó. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a költség kérdését sem. A bíróságok munkája és ezzel együtt a birák és segéd- valamint a kezelőszemélyzet száma évről­évre rohamosan növekszik, a fizetés pedig teljesen aránytalan és elégtelen. A lakosság száma 1880-ban kb. 45 milliói lett ki, ez a szám riíost kb. 65 millióra emelkedett, a mi kb. 45%-os emelkedésnek felel meg. Ezzel szemben a bíróságok munkája több mint 100%-kai növekedett. Érdekes a porosz járás- és törvényszéki birák javadalmát feltüntető alábbi összeállítás: 1880. évben 14.284,261 M. 1890. « 14.550,262 « 1900. « 18,900,372 « 1905. « 21.115,200 « 1910. évben 24.586,800 M. 1911. « 25.027,300 « 1912. •» 25.489,400 « A bíróságok munkájának évről-évre való szaporodását és az ezzel szemben rendelkezésre álló birói munkaerőt igen érdekesen tünteti fel német kartársunk czikkéből átvett következő két táblázat: Törvényszékek. Rendes perek' Elzárás és idő'Ie-1 ges intézkedések Érdemleges végitélelek Egyéb végítéletek (elismerések, stb.) Büntető-főtárgyalás Büntető Ítéletek Év A birák száma polgáriak a) I. fokon b) felebhe­zések keres­kedel­miek polgá­riak kereske­delmiek polgáriak a) I. fokon b) felebhezések kereskedelmiek aj I. okon b) felebhezések polgáriak a) I. fokon b) felebhezések kereskedelmiek a) I. fokon b) felebhezések 1. fokon Elintézve: a) I. fokti Íté­lettel b) revisioval II. fokon Elintézve: a) magánindit­ványi ügyek b) egyéb ügyek I. fokon mint felébb, fórum ebből a) magáninditvá­nyok b) kihágások c) feloldások d) l. fokú ítélet helybenha­gyással 1880 1,110 a) h> 65,620 15,839 7,170 6,936 1,150 a) b) 20,182 5,76* a) 2,503 a) b) 41,180 1,614 14,036 a) b) 36,265 34,641 1,232 a) b) 16,409 2,151 14,258 37,904 a) b) % 15,018 1,825 4,590 6,103 8,915 1890 1,167 a) h) 63,169 27,545 14,142 7,072 761 a) b) 26,241 21,263 a) 4,568 a) b) 33,571 5,011­22,932 a) h) 43,159 40,609 1,891 aJ b) 38,295 6,989 31,306 43,668 % c). d) 32,148 4,806 8,932 12,815 19,333 1900 1,398 a) b) 93,328 33,008 25,407 8,442 999 a) . b) 36,407 25,487 a) 7,400 a) b) 50,237 6,047 36,540 a) b) 57,279 53,485 1,657 a) b) 48,724 7,835 40,889 57,379 a) b) o) 4 38,965 4,525 11,062 15,874 23,091 1905 1,614 a) b) 118,451 43,788 31,527 12,834 1,489 a) b) 53,651 34,711 ., a) 11,122 a) b) 53,924 7,201 46,527 a) b) 58,652 54,261 3,198 «; b) (il,038 9,673 51,365 59,284 a) b) % 48,553 5,598 14,886 19,748 28,805 1910 1,828 a) b) 115,062 61,152 aj 26,845 b) 914 17,277 2,034 a) b) 70,747 45,540 a) b) 12,994 396 a) b) 51,520 8,921 a) b) 34,074 77 a) b) 51,010 47,258 2,(508 a) b) 08,202 11,766 56,526 52,(i90 a) b) c) d) 55,342 íi,442 15,632 22,329 33,013 1911 1,862 a) b) 104,781 68,006 a) 23,249 b) 1,608 17,335 1,888 a) b) 60,939 50,299 a) b) 10,721 1,169 a) b) 41,239 ' 9,988 a) b) 27,486 154 a) b) 51,075 47,198 2,702 a) b) 68,508 11,985 5(i,523 53,183 a) b) i 56,242 6,51S 15,315 21,852 33,390 1912 1,881 a) b) 111,023 72,701 a) 24,291 b) 1,856 19,391 2,059 b) 61,389 54,111 a) b) 11,119 1,336 a) b) 42,542 10,368 a) b) 28,531 219 a) b) 05,624 51,378 1,798 u) b) 70,825 13,204 57,621 57,460 a) b) o) d) 56,694 7,289 15,486 22,063 34,631

Next

/
Thumbnails
Contents