Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 51. szám

397 gálati bíróságok eljárási jogszabálysértés hiányában is a S. E. 20'. §-a alapján az Ítéletei feloldották, ha az anyagi igazság érvényre emelése czéljából az lügyel alaposan éíbir álhatónak^ nem találták. Nálunk a jogirodalom ez irányban nem jajdult fel, meri a feloldási irányzat csak szórványosan jelentkezett, vagy a hol gyakrabban jelentkezeti, ott a felebbezési bíróságok hiányosan, szakértelem nélkül intézték az ügyeket. A feloldást a jövőben is óvatosan kell gyakorolni, meri a czellalan feloldások a gyakorlatban az ellenszerf hamar kiváltják. Idevonatkozóan Plósz intelme az : a törvény nem akarja-, hogy a felülvizsgálati bíróságok belekapaszkodjanak merő alakiságokba: A felülvizsgálati bíróságok erre való figyelemmel nem kívánhatják — bár a szabatosságra és alaposságra való törekvést a felebbezési bíróságoktól cl kell várni —, hogy a felebbezési bíróságok valósággal gyémántcsiszoló műhelyekké váljanak. A törvény indokai kifejezésre is juttatják, hogy: a félnek csak arra van joga, bogy ügye többszörös megvizsgálásban és megítélésben részesüljön, de nem arra is, hogy ügyének minden részletkérdése, a jogvitának minden eleme többször megbiráltassék. Ezek a nézőpontok a jogszolgáltatás gyorsaságát és olcsóságát is figyelembe veszik és nincsenek ellentétben a fennebb hirdetett elvekkel, mert az igazi dologértő aprólékos részletezés nélkül is felismeri a szakszerű kidolgozásban az értékel, ha az: az eszményi igazság is. Dr. Tóth György, kolozsvári tanácsvezető tvszéki biró. 50 koronán alóli fizetési-meghagyásos üyyben a Pp. 596. § ÍI alapján elrendelhető-e a kielégítési végrehajtás ingatlanokra is? Az 1893: XIX. t.-cz. 15. §-a szerint a községi bíróság elé ulalt, tehát 40 koronán alóli ügyekben a végrehajtási eljárásra nézve az 1877: XXII. t.-cz. 66—68. §-ai nyerlek alkalmazást, vagyis a kielégítési végrehajtás elsősorban az adós ingóságaira volt foganatosítandó s csak ba ez sikertelen maradt, lehetett ingatlanokra is kielégítési végrehajtás elrendelését kérelmezni. A Pp. 596. §-a, mely kimondja, hogy a 15 nap alatt ellentmondással meg nem támadott tizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtásnak van helye, a korábbi törvényből ismert fenti korlátozásról — az 50 koronán alóli ügyekre kiterjedően — nem szól. Már most, tekintettel arra, hogy az 50 koronán alóli, a községi bíróság előtt is érvényesíthető követelésekre vonatkozólag a Pp. 762. §-a úgy rendelkezik, miszerint a végrehajtás a közadók módjára történik, tehát az 1883:XLIV. t.-cz. értelmében, mely szintén a végrehajtásnak elsősorban az ingókra leendő megkísérlését írja elő (56. §.), tekintve, hogy a vagyoni érdek azonos s csak a hitelező önkényétől függ, bogy fizetési meghagyást kérjen, vagy a községi bíróság előtt lépjen-e föl, felvethető kérdés, vájjon az 50 koronán alóli fizetés meghagyásos végrehajtási ügyben az 1881 : LX. t.-cz. és ezt módosító lörvczikkek alkalmazandók-e ? Az, hogy 50 koronán alóli összeggel csak az ú. n. «kis emberek)) maradnak adósok s csak inkább ezekről tehető fel, hogy csekély értékű belsőségük, szántójuk mellett napszámból élvén, a 15 nap letelte után se képesek fizetni, leszögezhető, viszont az is, hogy az 1881 : LX. t.-cz. §-ainak alkalmazása mellett végrehajtató a 15 nap letelte után a végrehajtóval adósának összes ingatlanait is zár ' alá vetetheti, zárgondnoki kezelést vehet igénybe és végül is a költség annyira szaporodik, hogy a bekövetkező árverés a kisbirtokosból kis sietséggel földönfutót csinál. Ehhez képest, tudjuk, hogy a községi bíróság utján eszközölt végrehajtásnál a legminimálisabb költség merül fel. Ha tehát figyelembe vesszük azt, hogy a törvényhozó a fizetési meghagyásos eljárás fenntartásával főleg azt is czélozta, hogy liquid követelések lehetőleg olcsón legyenek behajthatók, akkor ezen intenczió csak úgy érhető el, ha a bírói gyakorlat a törvény szellemének megfelelően úgy alakul, hogy 50 koronán alóli fizetési meghagyásos ügyekben a végrehajtási eljárás tekintetében a Pp.-nak a községi bíróságra vonatkozó rendelkezését alkalmazza, a végrehajtás foganatosításával a községi bíróságot bízza meg s csak akkor rendéli el ingatlanokra is a végrehajtást, ha kitűnik, hogy az adósnak ingó vagyona nincs és ezen olcsóbb intés után sem iparkodik fizetni. így elérhető lesz az is, hogy ugyanolyan összegű követelés behajtásánál ne a hitelező önkénye szerint igazodó kéllelc, egy olcsóbb és egy drágább eljárás legyen folyamatba tehető Ugyanezen okokból ugyanezen eljárás volna követendő a községi bíróságtól a járásbíróság elé került ügyeken kívül az 50 koronán alóli fizetési meghagyásból ellentmondás lolytan keletkező peres ügyekben felmerülő végrehajtásoknál is. Nagy Mózes OJ ö kovásznál kar. jbir. jegyző. HIVATALOS RÉSZ. Felhívás tb(jdíjíizetésrc. Az 1916. évi költségvetés a megelőző évekről tekintélyes összegű tagdíjhátralékot tüntet fel. Ehhez járul a í'olvó évi tagdíjak fejében előirányzóit I () í-28 1\. Mindezekből ezideg (1915 nov. 24) 10974 ív folyt be. Elképzelhetik a hátralékos igen tisztelt tagtársaink, hogy ez az állapot mennyire bénítólag hat egyesületünk működésére. Felkérjük ezért hátralékos tagtársainkat, hogy tagdíjfizetési kötelezettségüknak eleget tenni szíveskedjenek. Hogy a jelenlegi súlyos gazdasági helyzet nagy terheket ró reánk, mindnyájan tudjuk, de ez nem lehet mentség arra, hogy a mindössze évi (i K-al kitevő tagdíjat meg ne űzessük. Hiszen a kinek a körülményei nem engedik meg az egy összegben való megfizetést, megteheti, hogy az osztály-pénztáros tagtársaknál akár havi 50 fill. részletekben teljesíti a befizetést, a mi aztán igazán nem mondható elviselhetetlen tehernek, Egyébként pedig vannak tagtársak, a kik 36 K-val is hátralékban vannak, a mi pedig 6 évi tagdíjnak felel meg, a melynél semmiképen sem lehet hivatkozni a máslel éve tartó háborús gazdasági állapotra. Mindezek messzívlelésél. a tisztelt hátralékos o .... tagtársaink szíves figyelmébe ajánljuk, befizetésüket, újból nyomatékosan kérjük, az osztálypénztáros urakat pedig ezúlt(d megkeressük, hogy a tagdíjak beszedése iránt saját hatáskörükben haladéktalanul szorgosan eljárni s az eredményről egyesületünk igazgatóságának értesítést küldeni szíveskedjenek. A mennyiben a hálralékosok és a hátralékok pontos jegyzéke rendelkezésükre nem állana, szíveskedjenek Központi Főpénztárunkhoz (Budapest, I., Ráth György-u. 20.) fordulni. Megjegyezzük végül, hogy Igazgatóságunk, a mennyiben ezen felhívásnak megfelelő eredménye nem lenne, kénytelen lesz a legerélyesebb eszközökhöz folyamodni. ÁRVA-ALAPUNK. Arvaalapunkra a következő adományok folytak be: Ordódy Aladár, Akay szül. Ordódy Ilona és Herkely szül. Ordódy Aranka ... m _ v. _ _ .... _ _ 30 — Munkácsi járásbíróság gyűjtése 50"— Ujvidéki osztály _ ..." _ _ ... ..„„.„_ _ _ 1100 — A gyűjtés eredménye az I—XII. í\ek szerint: I 1—2. íven az ujvidéki bírák adománya 147 K, a II. íven a bírósági jegyzők adománya Ili K, a III. íven az óbecsci járásbíróság g\üjtése 111 K, a IV. íven befolvt 156 K, az V. íven Ijcfoht 441 K, a VI. íven 80 K, a VII. íven 00 K, a VIII. íven í.'i K, a IX. íven 20 K, a X. íven 07 K, a XI. íven 3 K, a XII. íven 10 K, összesen 1153 K. Ebből 53 K és az időközi kamatok továbbra is az Ujvidéki takarékpénztárban maradtak a 19486. sz. betétkönyvre elhelyezve. A járásbíróságok közül csupán az óbecseí (áradozott a gyűjtés érdekében. Az adakozók névsora a következő : Csarch Dezső 12, Koreny-Scheck Vilmos 12, Kállai Béla 12, Magyar Casinó 25, Rehák Ferencz 20, Közgyűlési kiküldött" költségei fejében 50, Szabó Imre 4, Fischer Frigyes N), Wertheitn Gyula 10, Zoltán Sándor 0, Juhász Jenő 2, Grumann Károlv lii, Török Miklós 4, Karácsonyi István 0, Berlin I.ajos 4, Eckert László 3, Polgár Mihály í. Oláh Miklós 4, Bene Sándor 12, Szőke Károly 1, Goldmann Imre 3, Háry Ferencz 3, Hódossy Sándor 3, Stern Leó 2, Aradszky Döme, Szlezák Lajos 50, Szalay Lajos 4, Freund Ede 10, Bruck Benő 4, Rózsa Miksa 4, Mayer Oszkár 14, Gál Ödön 12, Oppenheimer Ármin 4, Königstedtler Ottó í, Gavanszky Tivadar 10, Balázs Ignácz 10, Nikolits Sándor 10, Lusztig Nándor 10, Darvas Károly 10, Kubinyi Károly lo, Kovács Bódog 10, Jankovits Pál 10, Szabó Lajos 20, Prodánovis Mihály 4, Krno Milos 20, Vlahovits Iván 10, Ujvidéki takarékpénztár 100, Közp. hitelintézet 100, Szerb szövetkezeti bank 20, Ernszt János és Kólh czég 100, Gerich István 20, Kcrényi J. 2, Hajós Miksa 35, Grosz és Krausz czég 20, Totovils János 10, Ipar és keresk. bank 50, Weisz Leó 50, Szlovák bank 40, Jovanovits Péter 5, Magyar előlegezési cgjlet 20 K-t; az óbecsei járásbíróság ivén adakoztak: Gombár Gyula 5, Klein Ferencz 4, Tripolszk) János 2, Janiga Lajos 2, Szmik Gyula 1, Mihalovits István 1, Popovits Voin 2, Engelsmann Jakab 2, Gerber Nándor és ha 10, Gerber